2013-04-29

Pilisszentkereszt - Dera-patak


Rövid szöveggel teszem közzé ezt a fotó összeállítást, mert nem volt nagy story azon a napon ...
Annyi mindenesetre történt, hogy túlmentünk kicsit Pilisszentkereszten, és jól nem találtuk meg a lehajtót, balra az út mellett. Elirányítottak minket egy olyan földútra, mely meredeken levezetett a Dera-patak mentén, egy hatalmas esővíz tócsába. Ezért vissza kellett tolatni ezen a kanyargós, meredek, egysávos úton 5 emberrel ...

Az erdőben csodás volt minden, igazi mesebeli táj fogadott minket, gazdag vízhozamú patakkal, hidakkal, sziklákkal, tavaszvirágokkal ... Egészen felsétáltunk oda, ahol a patakot felduzzasztják. Félúton ebédeltünk, és teljes mértékben szétfotóztam az agyamat, ahogy azt egy ilyen helyen illik. Olyan tágas tereket fotózhattam, melyek valósággal beszippantottak ...

Lassú, nagyon lassú tempóval, fotózással, gyerekekkel megjártuk oda-vissza a túrát kb. 2.5 óra alatt.
Ismét gyönyörű helyen jártunk, és lehetett kicsit ez úttal táj-fotózni.

 
Így fogadott az erdő, a pataktól 30 méterre

Nem tettem soha, de most idézek: (Forrás: Wikipédia)


A Dera-patak a Pilis leghosszabb vízfolyása. Pilisszentkereszti eredettel, Csobánka, Pomáz érintésével Szentendre alatt torkollik a Dunába. A patak legfőbb tápterülete a Pilis-tető – Dobogókő közötti térségben van. Pilisszentkereszt alatt a patak mély völgyet vájt, ez a Szurdok, amely mind földtani, mind geomorfológiai szempontból jelentős természeti értéket képvisel.

Elnevezései


A patakot számtalan néven illetik.
  • Mély-patak
  • Kovács-patak
  • Kovácsi-patak
  • Dera-patak
  • Pilisszentkereszti-patak
  • Pomázi-patak
„Mélly patak” néven szerepel Balla Antal 1771-ben készült térképén. A dera szó szerb eredetű, jelentése: rés, hasadék. Ezt a nevet pomázi szerbek adták neki.



Önmagában dinamikus fotó. Nem kell itt döntögetni a gépet ...

Mértan - geometria

D.O.F. - Distance Of Field ...

Sok munka van ebben a hídban ...

Magába húz





Érdemes a lábunk elé nézni ...

Sokszor haladunk át hídon a víz felett

Magyarországot érdemes megismerni !

Csordogál és feléled. Tavaszi megújulás. Bárcsak mertem volna inni belőle ...

Nézd meg személyesen, hogy igazából milyen magasról zúdul le itt a víz !

Végeláthatatlanul ...

Csak néztem, és nem győztem csodálni

Tér. VÉGTELENSÉG ! Isten munkája.

Szelíden meglassulva

Visszafelé már más arcát mutatja

És még mindig gyönyörködöm

Mint ha nem is Magyarország volna !

A víz kettészelte az erdőt ...

 
 
Komoly értékeket hordoz ez az ország. Nyilván vannak a világban más szép helyek is, de egyre jobban rájövök, hogy "a saját portánkon takarítsunk előbb", vagyis ismerjük meg saját hazánkat, és utána kacsintgassunk más vidékek felé ...

Radnóti Miklós

NEM TUDHATOM

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország,
messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
















Merzse Mocsár - Április

A Merzse-mocsár idén is tartogatja titkait azoknak, akik tisztelettel és türelemmel látogatják. A tavalyi 1-2 alkalmas ismerkedés után szinte biztossá vált, hogy ebben az évben többször is ellátogatunk ide. Terveztük, hogy minimum a négy évszak négy tipikus hónapjában eljövünk. Nevezetesen áprilisban, júniusban, októberben, és decemberben. Idén már kétszer is voltunk, mert nem bírtuk ki, és szerintem májusban is eljövünk Steve barátommal. Minden évszaknak, de itt minden hónapnak meg van a maga érdekessége. Ezt kutatjuk, figyeljük, nagy érdeklődéssel.

Ezen alkalommal kicsit kalandos volt az odajutás, mert a másik irányból jöttünk, mint ahogy szoktunk. A 12 éves Swift épp hogy elég volt ahhoz, hogy ezen az OFF-ROAD terepen odaszenvedjük magunkat. Azért csak sikerült ...


Tájékoztató tábla fogad minket a bejáratnál. Nem ez, de ilyen.

Elindulva a tanösvényen a fülemüle éneke fogad. (Inkább bizonyító fotó ez)

Cserélhettem is objektívet a makrótémához

Nikon D90 + Tamron f2.8 90 mm Di macro

Réti sas ( a nagy ragadozó állomány beindított, elindult a kezem )

A Bíbic el is menekült, kifelé a nádas irányától, mikor meglátta Réti sast keringeni

Poszméh ... Ahhoz képest, hogy milyen zömök, tényleg kapkodó idegbeteg

Ezt a Barátposzátát, már Wolf Róberttel és fiával Balázzsal fotóztuk. Együtt mentünk tovább

Megérkeztünk a madárvártához, melynek fedele alól ez a kép fogad. Örültem a bő víznek,
és szomorkodtam a kutyások, és 20-30 kiránduló miatt, akik hangosan elözönlötték a
madárvártát, elzavarva minden madarat egy teljes órára. 

Ekkor fedeztük fel, hogy több Vörös kánya is itt keres élelmet ...

Megjelent a Vízisikló is a nádasban

A Vörös kánya szárnyfesztávolsága 140 - 165 cm

Megint az élni akarás ...

Szitál és várja, mikor csaphat le. Türelmes vadász ...

Az Egerész ölyv valamit észrevett !

Nem volt ám közel. Talán ez a legélesebb fotó

Barna rétihéja. Váltották egymást a kányával, Egerész ölyvvel.

Récék tekintetében a víz még várat magára

Barázda billegető. Alig lehet észrevenni. 20 méterre szállt le

Elindultunk körbe az erdőn. Akkurátusan telepített fiatal fák.

A Nagy fakopáncs tette a dolgát, mint mindig.

Szeretem a mosott hátteret, ezekkel a friss hajtásokkal

Az Erdei pintyet nem tudtuk jobb szögből fotózni, de ott volt velünk kitartóan

Idén, érzésem szerint sokkal kevesebb a Seregély

Annyira üde, annyira fiatal a zöld. Idén is előjöttek a színek ...

Az Egerész ölyv. Elmaradhatatlan az ilyen jellegű élőhelyeken

Robival és Balázzsal kellemesen elbeszélgettünk, madarász és fotós tapasztalatainkat kicserélve köszöntünk el egymástól ... ( Hálás vagyok az egy üveg vízért ! )

A tanösvény bejáratától, a nádas oldalában a madárvárta felé, azon túl az erdő körül és szántóföldön jártunk. Megérkezve kitikkadva, szomjasan, ezekhez a padokhoz

Jó volt megpihenni egy szűk negyed órára ...


Továbbra is ajánlom ezt a helyet mindenkinek, akit a vízi élővilág megmozgat !

























Veresegyházi tanösvény

Szeretném rögtön egy kérdéssel kezdeni ezt a bejegyzést. Miért nem az a címe, hogy veresegyházi medvefarm ? Azért, mert többszörös csalódás volt ez, mindössze két évnyi kihagyás után. Régebben ez a hely az állatokról szólt, s köré csak olyan mértékű infrastruktúra épült, illetve szerveződött, mely a legszükségesebb. Inkább az állatokra koncentráltak, hogy azoknak mindent biztosítsanak, míg az emberek kaptak egy mosdót, és egy kis büfét. Ezzel szemben mára (2-3 évről beszélünk) vidámparkot csináltak a medvefarmból. Perui népzenészekkel, oldtimer motorostalálkozóval, az állatokat megfigyelő embereket folyton lecsilingelő, kerítés mellett haladó kisvasúttal ... De a legdurvább fotós szemmel mégis az, hogy nincs a kerítéseken továbbra sem sehol, egy gyermekek számára elérhetetlen magasságban kialakított 10x10 cm-es rés, ahová befér egy tisztességes teleobjektív. Tehát ha nem kompakt géppel megy oda az ember, ne is álmodjon arról, hogy használható képeket tud készíteni. Ez a hely már régen nem az állatokról, és azokról szól, akik tényleg értük, miattuk látogatnak el oda. Szóval ezért a tanösvény ... 

Tanösvény, mely a horgász tónál található, a vasút megálló alatt átbújó alagúton túl. Annak egyik oldalán kertes házakkal, míg a másikon az erdővel, és nádassal. Itt tettünk egy családi kirándulást, fotózással összekötve. A tanösvény a sínektől távol, a tó másik végén kezdődik, és az erdővel szegélyezett oldalra visz minket. Kis patakkal, fészekodúkkal, érdekes élőhellyel, és gyönyörű erdővel, mely a tó másik végén, egy homokpadba torkollik.

Mindössze a következő három kép készült a Medvefarm területén ...


A kerítés ezt az Emut engedte lefotózni, de ezt is retusálni kellett

Továbbhaladva, ezzel a Citromlepkével találkoztunk

Miután kikerültük a vonatot, meg a káromkodó angol-ajkúakat, eljutottunk a farkasokig

Itt már megnyugodtunk. Ez már a tanösvény. A természet maga, amiért idejöttünk

Az idei nád első zsengéi

Na jó, művészkedjünk egy kicsit ! Manual Focus - Bokeh

Megdolgoztunk ezért a Pávaszemes lepkéért

Kis rókalepke. Kergettük őt is egy darabig, míg hajlandó volt megállni

Hátunk mögött az erdős oldal. Még nem zöldültek igazán a fák

Az erdő viszont éledezik ... Csodálatos utunk volt bent. Tőlünk jobbra a tó, (vissza irány)

Itt halad tovább a patak

Melyen egy hídon lehet átmenni

És készíthetünk ilyen dinamikus fotókat is, a nem is ennyire izgalmas vízről ...


Végül, miután rátaláltunk a tanösvényre, nagyon jó lett ez a kirándulás. Igazi "hardcore" fotózás nem lehetett belőle, de a családi albumba is került egy-két kedves emlékkép. Még a gyerekek is próbálgathatták szárnyaikat a fotózás terén. Érdemes volna a medvefarmnak átgondolnia, hogy ki is az ő célközönsége, és a jelenlegi irány mennyire jó az állatok nyugalmának ?!

Összességében szép napunk volt.