Március 20-án, hála András türelmetlenségének, bekerült az üveg a lesbe. Mindenki hozzátette amit tudott, s közös erővel összehoztuk a detektív-üveges lest, melynek mozivászon mérete 150x60 cm, és a föld szintjével egy magasságban nézünk ki a világra. Nem volt igazán jó az árnyékoló háló, ahogy lett üveg, úgy jöttek egyre komolyabb madárfajok az itatóhoz. Ebben a blogban szeretném bemutatni a látogatókat, s mesélni egy kicsit. Csütörtökön délután jött az első izgatott sms Andrástól, hogy a környező fáról Szajkó libbent a les tetejére, s onnan az itató hosszanti oldalán álló fatörzsre szállt, majd ivott. Készült róla videó a telefonnal, és mms üzenetben már kaptam is az első képkockát. Ekkor még a munkahelyemen voltam, alig bírtam magammal. Első vendégünk tehát a Szajkó volt. Ezen a napon jobbról érkezve. Más nap pénteken az első utam a leshez vezetett. Ott aztán indult a móka. Elmentünk Péterhez gyorsan az üvegtakaró lapért, melyet két csavar fogad, tart a helyén, eltakarva védendő az üveget. Ezt az OSB lapot lefújtuk zöld színűre, és be is ültünk a lesbe. Péter kicsit körülnézett odakint, makrózott, és összefutott egy Fácánnal, mindkettejük nem kis meglepődésére. Menjünk sorban a történettel, kövessük időrendi sorrendben az eseményeket !
Az első vendégünk a Szajkó volt
(Telefonnal rögzített videó egy képkockája)
(Telefonnal rögzített videó egy képkockája)
Egészen szép környezet
Megérkezett a "B" típusú odú is
Ilyen volt
Ilyen lett
Tehát csütörtök délutántól szombat estig tesztelgettük a leshelyet, hol magunkban, hol a többiekkel, hol pedig a családdal meglátogatva a mozit. Én személy szerint nagyon elvarázsolódtam péntek este is, és szombat hajnalban is, mikor is Steve társaságában figyeltem az ottani életet. Pénteken Andrásnak sietnie kellett haza, Péterrel maradtam kis ideig a lesben, miután visszatért a makró körútról ...
Megérkezett a Vörösbegy
Kötelességtudóan beszállt a vízhez szembe
Izgatott volt, farkát felcsapva pózolt a tükörképének
Majd felugrott a beszállóágra, és a hátát is megnézte
Nem értette a helyzetet
Itt hasonlít legjobban a vörösbegyre, ez az öreg madár
Aztán elköszönt ...
Ez a széncinege fakírt játszott a tüskés csipkebokor vesszőn
Az idő, és a kora tavaszi este nem törődik azzal, hogy a fotósnak szüksége volna fényre. Lehúzza a rolót, és viszont látásra, holnap hajnalban lehet jönni újra, álmosan dideregni a sötét moziterembe, és küzdeni a hajnali párával, mely az üveg falára telepszik. Na de elhatároztuk, hogy jövünk, s ennek fényében már 06:15-kor bent ültünk a lesben, várakozón, ámulattal, hogy milyen szuper lest építettünk ...
 |
| A Szajkó balról érkezett nagyon hirtelen |
Sajnos nem gondoltuk át, mi van ha a medencét oldalról takaró
hosszú fatörzsek mögé száll a madár, a vesszők takarásába
hosszú fatörzsek mögé száll a madár, a vesszők takarásába
Azt hiszem elég korrekt fényekben fürdött ez a bátor Szarka
Büszkén méregette magát
Mind erre nagyon kíváncsi volt a Széncinege is
Személyes kedvencem ez a kép, még ha csukva is a szeme
Még hogy a Szarka nem szép madár ! Meg hogy csak fekete-fehér ...
 |
| Hangulatfotó a reggeli madárfotózás lecsengése után ... Mind ezt délután is követte egy leslátogatás, ez úttal családi körben, feleségemmel, az egyik kislányommal, és sógornőmmel. Persze előre leszögeztem, hogy nem garantálok semmit, mert mint ha inkább a reggeli órákban menne jobban a les, nem pedig este. Így is lett. Csak széncinege jött, viszont felfedeztük, hogy ugyanaz a pár érkezik rendre, bő félóránként.  
És az ő párja
Meglátjuk mit hoz az igazi nyári meleg, a vízhiány, s mit látunk majd, ha hazajönnek a költöző madarak. Áprilisban sokan érkeznek. Talán elfoglalják majd az odút is, és a téli madáretetés meghozhatja a nagy fotókat az üveg mögül. Ez volt tehát az első, bemelegítő fotózás. Várunk még ragadozókat is, rágcsálókat, egyéb kisemlősöket is a leshez. Egyszer majd kint csövezünk egy teljes nyári éjszakát, meglátjuk mi mozog odakint a sötét éjszakában, a cserjék és kis fák, bokrok takarásában a víz körül ...
|