2014-06-09

Bedlington terrierek fotózása

Régóta lógott már a levegőben, hogy egyszer - főnököm révén - felkérést kapok kutyafotózásra. Nem az én műfajom igazán, s mindenki tudja milyen nehéz kenyér ez. Na de itt volt az ideje, hogy kipróbáljam magam ezen a téren is ... Elmentünk hát a kutyákhoz, a két felnőtt és a két kölyök Bedlingtonhoz, és átvonulva egy szomszédos gyönyörűséges kertbe, meg is kezdtük a fotózást.

Az Angliából származó Bedlington terrier már több száz éve létezik, kinézetre bárányformájú, tehát jelentősen eltér a többi terriertől. Feltehetően a dandie dinmont őse, de lehetséges, hogy a whippettel keresztezték, hogy növeljék vadászképességét. Magas és elegáns terrier, hosszú lábakkal, hosszú nyakkal és ív alakú ágyékkal. Kiállításon először 1869-ben jelent meg, de a múlt században csökkent a népszerűsége.

Szóval hasra fekvés, és jöhetnek a fotók. ISO-t magasra, mert gyors záridő kell, F 5.6 - F8 között fotóztam a háttér elmosása érdekében ... Elbűvölő kutyák, tele szeretettel, érdeklődéssel.


Nagyon szépek így együtt

A kis ártatlan bárány
 Nincs is jobb, mint a szülőt nyaggatni

Merengő szemekkel ...

 Itt nyugton hagyták a kölykök

Gyorsan fotózzál, mert nem bírunk magunkkal

 Fekete-fehér
 
 Antennák
 
 Gyengédség

 Teljes szabadságban

 Na akkor egy komoly pózolósat !

 Igen ! Kutya. Mondom, kutya vagyok ...

Áhh, szerintem bárány !


Három óra fekvés után, kellő mennyiségű talajtorna, leülés, lefekvés, és felállás után, meg is voltak végre a fotók, minden kutyáról, minden helyzetben. Megkedveltem ezt a fajtát, végtelen kedvessége, törékeny játékossága, és egyedi formái miatt. Az egyik kiskutya (Menta, a kislány) kiválasztott magának, és állandóan a vállam, a felkarom, és a fényképezőgép mellé feküdt. Össze-vissza rágta a fülemet, nagyon jó érzés volt velük lenni. Sok kép bemozdult, nagyon rá kell állni a kutyákra, ha az ember fotózza őket ! Gyorsak, kiszámíthatatlanok. Bemozogják az egész teret, és rohannak, nedves orral bele az objektívbe. Hová máshová ?!

:-)