Július 26-án indultunk Steve barátommal, az Ócsai Madárvártára, majd onnan Apaj puszta legbelső területeire. Igen korán reggel, mert a madárgyűrűzést már hajnal 05.00-kor megkezdik. Mi 06:15-re értünk oda, de akkor már két szedésen is túl voltak a srácok. Ismerős arcokkal találkoztunk például a Merzse-mocsárról. Benny és Rázi kutya ott vártak minket, és még francia vendégekkel is találkoztunk. Sorra érkeztek a pamut zsákok, a legkülönfélébb, főleg nádi madarakkal, melyeket amatőr madarászként sem nagyon tudok megkülönböztetni, bevallom őszintén. Bőszen fényképeztük őket, és a többiekkel beszélgettünk. Ez idáig minden alkalommal nagyon kedves volt mindenki, sokat tanulhattunk, barátságos hangulatban. 09:00-ig maradtunk a madárvártán, s utána Apaj felé vettük az irányt.
Az egyik Berki tücsökmadár (ez két faj feneke)
Fogoly portré
Fogoly
Közönséges kis denevér
Megérkezvén Apaj pusztára (ez úttal nem a Kunpeszéri út felől), egyből a csatornánál lévő tavak felé vettük az irányt. Jobbról gyönyörű bálák voltak, de a fények alkalmatlanok a fotózásra. Erősek, és szürkék. Ezzel kellett hát gazdálkodnunk. Ragadozó madarak, Bivalyok, és hamisítatlan apaji táj fogadott minket.
Végtelen napraforgó tábla Apaj felé az úton
Gyönyörű csatorna részlet
A bivaly füleivel locsolta magát
Ez egy csodás csatorna-part
Barna rétihéja
A csatorna felett átnézve, igen sokféle elemet mutat a táj
Tükörkép, nád, napraforgó, bálák, kék ég. Igazi nyár
A pusztát kettészelő műút menti villanypásztoron, Sárga billegető üldögélt
Rozsdás csaláncsúcs is mutatkozott
És csak ettek, és ettek a Szürke marhák
Neki pedig viszketett
Gát-utak, egy autónyi szélességben
Bütykös hattyú csapat húzott el a madárvárta előtt ...
Oda szálltak le a kócsagokhoz ...
Azért ennek a képnek meg van a romantikája, a jellegzetes piros traktorral :-)
Talán nincs nagy fotó értéke, de barkós cinegét láttunk !
Szárcsa fióka. Színei pontosan a szülei inverze
Kis vöcsök fiatal példánya
Nyári lúd
Továbbra is gyönyörű
Kis őrgébics. Vékonyka a drága
A túra végére érve, kijutottunk a Kunpeszér felé vezető útra, Bíbiceket, Szalakótát sem láttunk sajnos. Kevesebb fajt hozott ez, mint a kora nyári látogatás, de a táj, és a hangulat, valamint a madárvártás élmények, ismét felejthetetlenné tették Apajt, és az Ócsai madárvártát. Szeretem ezt a vidéket. A madárgyűrűzés, és a belvizes területek megtekintése minden alkalommal kéz a kézben járnak. Nem volt ez most sem másképp. Köszönjük a sok-sok szépséget, látnivalót !