2014. szeptember 18., csütörtök

Kezdetét vette az ősz

Határtalan boldogság van a szívemben, amikor a naptárra, és főleg a fák leveleire nézek. Ha sorba kellene állítanom az évszakokat, én az ősz, tavasz, tél és végül a nyár sorrendjét választanám. Az ősz hozza el kedvenc színeimet, szerencsés esetben kellemes, de már nem forró, jó idővel. Tavasszal színes minden, mely gyönyörködtet, télen, ha igazi hideg van, és hó is esik, gyönyörű és csendes a táj. Nyáron szerintem csak víz mellett jó, szép-szép, minden zöld, de fotózni csak a reggeli vagy az esti órákban lehet. Ezért hát ez a sorrend. Szeptember 13.-án újra az egyik kedvenc helyemre mentünk Steve barátommal, amit hívjunk most platános ligetnek. Itt, és ilyen környezetben mutatkozik meg igazán az ősz szépsége, mert illik a látványhoz az aranybarna, a vörös, a sárga, és a pirosas bordó levelek színvilága. Elkezdődött. Még csak bontakozik, még várat magára, de itt van az ősz. Megérkezett, s én addig fogom idén is fotózni, míg minden árnyalata el nem fogy télfehérré.




Pár szóban - nem kútfőből -, beszélgessünk arról, hogyan is működik az ősz ?! Hogyhogy működik, nem gépezet ez ! De bizony ez egy komoly hatásmechanizmus eredménye, biológia, kémia, és optika. E hármasság adja szemünknek, a legcsodálatosabb látványt ebben az évszakban, nevezetesen a levelek színének változását.

Amikor kevesebb a napsütéses órák száma, sok a csapadék, hűl az idő, akkor a fák, a leveleikben felhalmozott tápanyagokat visszarendelik a fatörzsbe, és a faágakba. Ez a folyamat, a levelek pigmen-anyagainak megváltozását eredményezi. A zöld levelekben sok a klorofil, emiatt látjuk a rájuk eső fényt zöldnek, mert elnyelik a vörös és kék színkomponenseket. Sok fa levelében magas a karotin tartalom, ez esetben a levelekre eső fényeket, sárgának látjuk. Az antocianinokban gazdag levelek, napfényben vörösnek látszanak. Így tapasztalhatjuk ősszel a fák hamarosan lehulló lombkoronáját ennyire színesnek, a nyári "csak-zöld" helyett. A levelek elvesztésének oka, az a parafa-szerű membrán, mely az ág, és a levél közé furakszik, így szakítva el a leveleket a tápanyagtól, s azok menthetetlenül elszíneződnek, s a földön végzik sorsukat. Mindezek után a fa elraktároz minden, a nyári csapadékban, és fényben képződött tápanyagot, s így vészeli át a zord telet. A mi ajándékunk ebből az ezerszínű környezet, s az erdőben eltöltött avarban sétálós órák.

 Újra szemünk elé kerülnek a Csuszkák

 Zöldike. Gyakori vendég lesz ő is az etetőkön

 Elveszni az őszben

 Eső áztatta vadgesztenye

 Zöld szőnyegen az elmúlás

 Másik nagy kedvenc a mohás téma

 Hosszasan figyelhettük a Házi egeret

 A bőséges csapadék hozadékai a gombák

 És amit a legjobban várok, a bordós színek

 A Lódarázs nem veszi tudomásul, hogy elmúlik a nyár

 Pasztell és élő-színek

 Kontrasztos osztozkodás

 Ahogy nagymamám mondta: Megcsípte a dér a fákat

 Napfényes szaturáció

 Dolmányos varjú "járja" területét

 Egyszerűen csak szép

 A rovarok már belassultak, téli búvóhelyet keresnek

 A Vörös mókus igyekszik feltölteni raktárait

Rozzant macska talpai alatt ...



Még csak elkezdődött, még várni kell arra, hogy kibontakozzon az ezerszínű elmúlás, de ennek ellentmondásos ünnepe közeleg. Várom és várom napról napra, mert számomra ez a legszebb évszak. Minden alkalmat megragadok, hogy rezzenéseit megörökíthessem.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése