2014. december 28., vasárnap

Kánai-tó

A madáretetők rendberakása, és feltöltése után, mindhárom etetőnk és lesünk körbejárásával végezve, tettünk egy kitérőt még a Kánai tóhoz. Igazából madártani szempontból nem olyan nagy durranás, de láttam már ott, Szürke gémet, és Vörös vércse párt is, úgyhogy érdemes néha arra nézni. Így tettünk most december 21-én szombaton, a metsző szélben ... Vittünk egy kg kenyeret, amit elszórtunk a tocsogóban a récéknek és barátaiknak. Körbejártuk a tavat. Erről mesélek most képekben.


A sekély vizekben táplálkoztak a Tőkés récék, és gyakran körberepülték a tavat

 Előkerült a félénk Vízityúk is

 Bátortalanul, meg-meg állva haladt a túloldal felé

 Ahonnan aztán visszanézett, és figyelte a többi madarat

 A Tőkés réce pár egykedvűen keresgélt ...

 A hímek zöld feje, fémesen csillog a napfényben

  Olykor-olykor Szárcsa is vegyült a többiek közé

 Nekiiramodva úszott a bedobált kenyérért

 Nekik mindig jutott egy falat

 Kérdőn nézett rám: Miért nem ide dobod a kenyeret ?!

 Ez a réce-lány volt az egyetlen, akit nem érdekelt a kenyér

 Nyújtózkodni, és lerázni a vizet ... Ez komoly és fontos feladat

 Visszaindult a nádasba, oda ahonnan jött

 A Szárcsa ekkor érezte úgy, hogy eljött az ő ideje. De addigra elfogyott a kenyér

 Körbesétáltam a tavat, ahol szebb fények voltak ...

 Ugyanaz a hely, ugyanakkor. Ellenfényben.

Búcsú a tótól, irány az autó ...


A tó melletti szabad területen él, és vadászik egy Vörös vércse pár. Egyikükről már készült értékelhető fotó, egy másik, ugyanerről a helyről szóló bejegyzésben, már be is mutattam. Hatalmas szél volt, jót mulattam a fa tetején megkapaszkodni próbáló Vetési varjún, akinek a mutatvány szerintem még szélcsendben sem sikerült volna, hiszen a fa tetején, a vesszők átmérője alig egy kisujjnyi lehet ... Láttam itt már Szürke gémet, más récefajokat, s beszélik, hogy alkalmasint Jégmadár is megfordul erre. Kellemes séta, körbe járni a tavat.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése