2015. május 31., vasárnap

Csácsbozsóki arborétum

Zalaegerszegi látogatásunk utolsó állomása a Csácsbozóki arborétum volt. Nevezik csáscsi arborétumnak is. A városból kifelé vezető úton, ahol kanyarokkal tűzdelt dombos szakaszon haladunk, jobboldalon van egy kis beugró aszfalt út. Ez vezet be az arborétumhoz. Nem könnyű megtalálni, a helyiek is fejüket vakarva magyarázták, hogy merre is találjuk. Védett, 60 hektáros terület, két kis belső tóval, esetenként belvízzel, gyertyános, tölgyes, elegyes bükkös erdő. Alapítója a Zalavári apátság, fenntartója most, a Zalaerdő Rt. Leggyakoribb védett növényfajok, a Szálkás pajzsika, Szártalan kankalin, Farkasboroszlán, Ciklámen, Pirítógyökér, Kétlevelű sarkvirág, Tavaszi tőzike, Kardos madársisak. Árnyas sétálótjai, pihenésre alkalmas pontjai, mind kényelmünket szolgálják. Kialakított, aprított fával feltöltött tűzrakóhelye, családoknak kínál szabadtéri lehetőségeket. Nagyon kellemes hely, fáradtságunk ellenére is igyekeztünk körbejárni.



A bejárat után jobbról, ez kedves kis belső tó fogad.

 Csácsbozsóki arborétum a hivatalos neve

 Magával ragadó hangulata van 

 Vizei tele élettel. Ennek a képnek jól állnak a lapos fények

 Befelé haladva hangulatos ösvényeken

 Kulturált pihenő-pontok, gondozott kert

 Hatalmas tuják, virágzó bokrok

 Ide konkrétan beköltöznék

 Lépcsőfeljáró a bükköshöz

 Kislányom fel is ment csavarogni. Ő még bírta, mi már állva aludtunk

" Felülről nem fotózunk virágot ", de nekem ez mégis tetszik

 Csak kapkodtuk a fejünket

 Egyik kedvenc témám a friss fenyőtermés

 Kicsit emlékeztet az őszre. Októberben eljövünk !

 Tényleg speciális a mikroklíma. Fülledt időben is felfrissít

 Felsétáltunk a tóhoz ...

 Gazdag az élővilág, rengeteg madárfajt hallani

 Furcsa látvány

 Mint a rezgők a virágcsokrokban ...

 Az akkumulátor jelzett, hogy vége a dalnak ...

 De erre a fotóra, még pont jutott energia


Kimerítő két nap volt, de kárpótolt minket a gyönyörű táj, környékbeli látnivalók elfogyhatatlan sora, a sok séta, és csodálkozás. Hulla fáradtan, gyakorlatilag max. 1-2 órányi alvással nyomtuk le ezt a két napot, de megérte. Én egy kellemes esküvői élménnyel is gazdagodtam, pedig nagyon húztam a számat, mert az ilyen társadalmi hacacárék nem vágnak a profilomba :-) Végezetül, egy szép tájképpel búcsúzom zárszó helyett, mely látvány az arborétum tőszomszédságában látható. A zalai és somogyi dombság nem véletlen csücske az én szívemnek.


 Nem aszfalt, és nem kockaházak :-)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése