2015. augusztus 9., vasárnap

Beljebb és beljebb

Nem ez volt, és nem is ez lesz az első és utolsó látogatás a szigeten. Bokros teendőim, és a rövid pihenők közepette jutott némi idő arra, hogy kedves barátommal újra végigcsorogjunk a szigetet kettévágó lagúnán. Nem volt a legideálisabb időszaka ez a napnak, mert a nagy meleg miatt a madarak, és minden élőlény igyekezett elbújni, elrejtőzni a forróság s az ember elől egyaránt. Nekünk viszont ekkor, késő délután volt időnk, és lehetőségünk kicsit fotózni. A hosszú csónakban, ami igazából hajó, de leginkább ladik, mert az eleje-vége egyenes, kétféle módon evezhetünk. Mindkét módszer egyevezős, de az egyik esetben kiemeljük a lapátot a vízből (hasonlóan a kenuhoz), míg a másikban bent marad a vízben a lap. A két módszerben közös viszont az, hogy az evezővel kormányzunk. A csendes módszerrel lassan, és észrevétlenebbül haladhatunk előre, mert az evező a vízben marad. Ezt nagyon sokat kell még gyakorolnom. Ez nem gördeszka, nem bmx, nem görkori, ez víz, és itt minden nagyon máshogy van. Izgalmas, és gyönyörű volt most is, ez a világ.


Hogy ez nem egy "nagy faj" ?! De az. El is mesélem, hogy miért ...


Béke van itt a lagúnában 

 A változatos fényekben, azonos helyen minden más és más

 A II. fészekalj ...

 A hajó végében vettem észre, hogy követnek minket

 Az anya tudatosan vigyázta kicsinyeit, ugyanakkor nagyon érdeklődő is volt

 Örültek annak a szétszaggatott zsömlének, amin hárman osztoztak

 A Tőkés réce valamit jól csinál. Szaporodik, sikeres, és egyszerűen-szép

 Szürke gém is szokott itt pihenni

 Lassan mozgó csónakból nehéz levadászni, ezt a Piros hátú  szitakötőt

 A lagúna végén a magas fák körül repült a Barna rétihéja család.
A szülők, és a két fióka. Messze voltak, mozgó hajóból nehéz fotózni. Ez vállalhat kép

 Visszafelé végleg kiürült a lagúna, de tájfotózásra mindig van lehetőség ...

 Ilyen látványt kapunk, nincs hozzá szükség LSD-re

 Sejtelmesebb szakaszon utaztunk, de a fény betört néhol ...

 Megzavartunk egy Örvös galambot

 Csónakos csendélet

Nagy meglepetésünkre a kijáratnál kicsiny Vízityúk fióka fogadott



Szürke gémet, Nádirigót, Harkályfajokat, Hattyút, Vízityúkot, Szárcsát, mocsár teknőst, Barna rétihéját, s ki tudja mennyi mindent rejt még ezeken túl ez a hely. Zöld küllőt gyakran hallok, Énekes rigó is él arrafelé, Zöldike, énekesek, egyéb pintyek sokasága ... 

A Jégmadarat sokszor láttuk. Hol a kikötőben, hol a stégeken, hol a Fűzfán, hol a hajókon üldögél. Hallottuk már vízbecsobbanását, éles füttyentő hangját, láttam elhúzni a nádas mellett, Egyszer meglesz. Talán a szabadság alatt sikerül, mert pár napra ide megyünk nyaralni. Majd kiderül.

Csillagos eget a stégről, naplementét, napfelkeltét, ködös hajnalt fotózhatunk. Lesz lehetőségem ezt a területen mélységében megismerni. Kíváncsi vagyok minden titkára.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése