2015. december 27., vasárnap

Visegrádi csavargás

December 18-án, fotóstársammal még elmentünk egy idei utolsó közös fotózásra. Ez évben úgy alakul, hogy már nem találkozunk. Kitaláltuk, hogy megcélozzuk a Visegrádi területet, és körbenézünk ott, hogy mit is találunk ... Kellemes autóutunk volt odafelé, s amikor annak eljött az ideje, fel is kanyarodtunk az Ördögmalom forrás felé. Igen, most jön az, hogy nem volt fényünk, ( de ha egyszer tényleg nem volt ?!), viszont nem akaszthatjuk szögre a gépet a téli hónapokra mindig ... Így azt fotózzuk, amit lehet, és próbálunk a kirándulás örömére is koncentrálni. Most eléggé reggel van még, vasárnap, karácsony után egy nappal. A kidolgozott fotók, bő egy hete várnak rám. Nem rázódtam még vissza az életbe, ezért nem is megy az írás most oly gördülékenyen. Belátva ezt, ebben az esetben nem szaporítom tovább a szót, inkább nézzük az elfogadhatóra sikeredett képeket !

Az Ördögmalom "vízesés"

 Felmentünk az autóval a forrás felé

 Érdemes mindig visszatekinteni ...

 Meleg színek a talajon, és hidegek a fák között

 A forrás közvetlen közelében áll, ez a kedves erdei pihenőház

 Arra gondoltam, menyire jó lehet ez nyáron, a nagy melegben

 Vittem is haza belőle egy keveset ...

 A forrás közvetlen környéke ...

 A víz az Ördögmalom vízesés felé tart ...

 Egy közeli, a kis faház mohás deszkáiról

 Kicsit lejjebb csorogva eljutottunk a fűvészkertig

 Ott is találtunk egy kis csobogót



Maga a fűvészkerti tanösvény, mintegy 19 állomásos, több km-es útvonal, amit bizonyosan körbe fogunk járni, talán tavasszal, de az is lehet, hogy jövő ősszel. Most csak az alsó, vendégeket fogadó részén jártunk.


Vissza autózva megkerestük az Ördögmalom vízesést, mely most szerényebb vízhozammal tündökölt. De a jellegzetes csobogást, és a kisebb, sziklákhoz verődő habokban így is gyönyörködhettünk. Alaposan körbejártuk, ki erre, ki arra, és mindenki elkészítette a maga fotóját. Persze a tartalomban vannak átfedések, de ment mindenki a maga feje után.


 Tetszettek a mohák, és fény-árnyék játékok a sziklaüregben

 Felmásztam, átmásztam, körbejártam

 Jó kis nedves csúszós sziklák

 Csúszásmentes Vibram talp ! Hát persze ...

 Itt lassul be a víz

 Az én örök témám, a mohák, mosott háttérrel


Elkövettünk egy hibát, de az idő szorítása miatt történt. Fel kellett volna menni a vár felé, a panoráma úton, hogy a Dunakanyart megfotózzuk, de Kisoroszi is váratott még magára. Szerettük volna hazafelé elkerülni a karácsony előtti dugót, és nagyon nagy volt a köd, úgyhogy e két tényező miatt, nem mentünk fel a visegrádi várhoz. Szóval Kisorosziba három dolog miatt mentünk. Tájfotózás, téli vízimadarak, Süvöltő. Táj volt, fény nem. Vízimadár, egy szem Kárókatona. Süvöltő, 2 példány egy 60-80 méterre lévő fa csúcsán. Mert hol máshol, mint a tetején, hogy csak alulról lehessen fotózni ?! Azért készült egy kép, de a 300 mm ISO 1250, 70% crop nem tett jót a fotónak :-) Meg sem mutatom. Viszont a szigetcsúcsot körbejárva készült három, szerintem akár hangulatosnak is mondható fotó.



 Visegrádi hegyek északi oldala ...

 Ez már a szigetcsúcs másik oldala

Vissza indulva, újra jobbra nézve, túloldalon Visegrád



Árgus szemekkel figyeltük környezetünket, de pár széncinegén kívül, az égvilágon semmi egyebet nem találtunk. Közeledvén az autóhoz, felfigyeltünk egy karvalyra, de csak a hangját hallhattuk, s messzi röptét láthattuk, ahogy morcosan tovább állt, hogy tisztes távolságba kerüljön tőlünk ismét.

Mindenen túl, egy jó kis mászkálós, kikapcsolódós nap alakult, pár emészthető fotóval.
Lehet, hogy nem is vártunk többet ennél ?




1 megjegyzés: