Eltelt egy év, és az itató tavasztól őszig vízzel várja a madarakat (bár nyáron néha bealgásodik), kora ősztől a tavasz első pillanatáig etetünk. Nincs jó helyen most sem igazán ez a les, mert Budapest az Budapest, de azért ha visszatekintek az évre, 16-20 faj körül járunk. A december áttörés volt, mert végre bejött a Tengelic és a Zöldike. A süvöltők, és az Őszapók nem akarnak, és nem akarnak megérkezni. 20-50 méteren belül jól hallhatóak, de nem jönnek a detektív üveg elé. Abból főzünk tehát ami van. Nem volt még tisztességes hó, sem tartós hideg. Az bizonyára hozzátenne párat a fajok számlálójához, de ez nem jön össze. Megcsináltam a decemberi madárfotókat, melyek tehát itt, a lesnél készültek, s ebben a blogban be is mutatom őket. Bízom abban, hogy ez nem csak jelent esztétikai élményt. Az itató marad, üzemel, és várja a tavaszt. Én ezekkel a fotókkal búcsúztatom el a 2015-ös itatós madárles szezont ...
A Tengelic szorosan a palack mellé bújt. Nagyon félénk. Beülőre nem jött.
Gyönyörű, elsőéves Meggyvágó
Nocsak, betévedt a Mezei veréb
Nagy fakopáncs hím
Csodás kis Kékcinege
Vörös tarkófolt, hím. Piros gatya, Nagy fakopáncs
Birtoklás
Széncinege
A Zöldike megérkezett, de akkor még nem esett oda napfény
Itt már alakul ...
Egy darab, az itatós les vízének jegéből
Remélem, hogy jövőre még több faj érkezik. Bízom a kora tavaszi, márciusi, áprilisi történésekben, a megérkező fajokban ...