2016. április 30., szombat

Ezerarcú Apaj

Tudjuk, hogy a jó fotós nagyon korán kel, hogy elérje a reggeli fényeket. Mi nem szoktunk, de ez úttal, szokatlanul korán indultunk azon a szombat reggelen. Már 04:00-kor úton voltunk, hogy legkésőbb 05:00-re kiérjünk, megcsodálandó a reggeli fényeket. El is értük azokat. Nekünk nincsenek első kézből információink arról, hogy Apajon melyik tavat engedik le, de nagy szerencsénkre, pont egy ilyenbe botlottunk, amikor behajtottunk a tó és gátrendszer felé vezető poros úton. Ezt megelőzően már találkoztunk narancs fényekkel a tanyáknál odafelé, de mi igazán a tavak romantikáját kerestük. Tervünk mindössze annyi volt, hogy különlegesebb vízimadarakat láthassunk. Ahogy az ember megpillantja a madárvártát, azokkal a gyönyörű reggeli színekkel, ahogy elrepülnek a vízimadarak a narancskorong előtt, akkor megértjük a teremtett világ szépségét. Befogadva érezhetjük magunkat, a vízben keresgélő, vagy az afölött repülő madarak életébe, és minden jóérzésű ember csak hálás lehet ekkor. Mi is ezt éreztük. Hálát, köszönetet. Pár tájkép elkészítése után indult a vízi-show. Még csak 05:15 volt ... Időnk mint a tenger ... Mégis olyan gyorsan elrepültek a percek. Ha tehetném belassítanám, ezeket a szombat reggeleket ! Nem lehet, de a fényképekkel maradandóan elhozok pillanatokat.



Megállva a tó mellett ...

Ez a sziluett a kedvencem. Apaj minden alkalommal megadja

 Aranyhíd

Ellenfényben az Apaj-szimbólum

 Párában áll a legelő



Legnagyobb meglepetésünkre, Fekete gólyák fogadtak minket. Fentről a gátról fotóztuk őket, nem hasalós képek, de így is nagy öröm volt látni e viszonylag ritka, csodás fajt. Apajon, a réce tanösvényen sikerült már fotóznom őket, ahogy elszálltak felettünk. Itt és most viszont vízen járás közben csodálhattuk e csodás madarakat.



 Kimért léptekkel kutatott élelem után

 Nagy figyelemmel várta a pillanatot

 Sajnáltam a gyenge fényeket, de még csak kb. 06:30 lehetett

 Röptében 

 és érkeztében is ...

Kecses és légies madár.

 Tőlük nem messze pedig, a vegyes sokaság

Egyszer csak a szemünk előtt húzott el a Bütykös hattyú süvítve

Hosszan, egybehangzóan énekelt a Nádirigó

 Szürke gémek, Kis kócsag társaságában

 Végül a csodás Vörös gém

 Jellegzetes kép a madárvártából

 Barázdabillegető odalent, a parton felfordított hajón

Szertelen szárcsák



Eltelve a vizek körül látottakkal, elindultunk a szárazabb területek felé, hogy megfigyelhessük most is, az Apajra jellemző fajgazdag énekes madár sereget. A tavaktól távozóban mindig találni érdekességet, mint a Szalakóta, a Kenderike, és sok egyéb faj, melyeket más alkalommal sikerült fotóznunk. 



 Egész türelmes volt a Tengelic, de nem szerencsés a beállás ...

 Rozsdás csaláncsúcs. Rokonával a Cigány csaláncsúccsal, nagy kedvencem

 Fácán kakas hajtotta asszonyát

 Számomra elbűvölő-e táj

 Sárga billegető nélkül lehetetlen hazatérni Apajról

 Haladva a "tanösvényes vég" felé, balra táplálkozott a Vörös gém

 Megragadott a vadvirág

 A réce tanösvény sajátságos világa

 Annak egy intim szeglete

 A madárvártán álltunk, mikor megérkezett

 a fürge, és óvatosan figyelő Mezei nyúl

Tülkölő, jellegzetes hanggal szállt a Magyarországon ritka Sárszalonka, fel, s alá

 Apaj egyetlen képben. Nagy terek, vadvirágok, villanypásztor

Régen találkoztam már a Vadgerlével

 Szürke marha, a legjobb magyar haszonállat

 Az ingerlékeny bivaly

 Kicsit közelebbről a Fácán kakas

 A csatorna melletti vizeken fészkel a Nyári lúd

 Kis vöcsök, és háttérben a barátréce

 Búbos banka hangja után mentem, és találkoztam ezzel a lúddal

Brutális fényekben a sziget királya



Várt még ránk azon a napon egy másik úti cél, s azért is mert már brutális fényeink voltak, befejeztük az Apaji fotózást. Elszaladt az idő, s a közeli telkemre is szerettünk volna ellátogatni, hogy benézzünk a lagúnába. Így, miután végeztünk, elindultunk Kiskunlacháza irányába. Ilyen fényekben már nem lehet tovább fotózni, s élményeink száma közelítette a "több mint elég" kategóriát.

Köszönjük Apaj, jövünk még ...




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése