Közeli helyre vágytunk, időnk sem volt sok, de szerettünk volna mászkálni kicsit, és fotózni. Választásunk, ad-hoc jelleggel a Budai Arborétumra esett, mert bár kicsi, mindig van ott valami okosság. Kedves is, kellemes is, szeretünk oda járni. Ismét meglepetéseket tartogatott, és pont elég is volt azon a kurta napon ... Mi kedves volt nekem ott, ebben a blogbejegyzésben mutatnám meg.
Kicsiny tó. Sokféle hal, béka, sőt vízisikló is él benne
Relax egy padon ...
Buja növényzet, még így szeptember közepén is
A fűtől nem látszik, de van ott egy itató.
A nyári orgonán zajlott az élet
Gyönyörű rovarok mozogtak rajta
Kacsafarkú szendert fotózhattunk
Pödörnyelv ...
Darazsak is jöttek szép számmal
Levitáció
Ezt a fajt, emlékeim szerint még nem láttam
Türelmes volt,
én pedig izgatott
Valamit nagyon beevett ... Nézd a szemeit !
Karvaly szállt át a kicsiny kert felett ...
A tavirózsa megnyílt nekünk
színeivel lenyűgözött
A déli oldalon egy pálma levele
Ahol madár van ...
Ott macska is lesz ...
Mindezek után nagy örömömre, találtam egy hatalmas balkonláda komplexumot, teli 2-4 cm-es virágokkal. Pattant is fel a Tamron 90 macro, és indult a mütyűr-fotózás. Szeretem ezt a műfajt, és ehhez még türelmem is van. Máshoz nincs, de ez megnyugtat, még ha millimétereken múlik is az éles fotó ! Nagy levegő, stabil állás, nem lélegzünk, nagyon figyelünk, finoman exponálunk. Ha minden rendben, meg is van a pár cm-es virág ...
Ne kérdezd, mi ez ?
Párban
Csak egyszerűen szép
Mind nagyon kicsi volt
Hiába sárga, nem volt irigy megmutatkozni
Ez sem volt nagyobb 4 cm-nél
Ez a két szín együtt szerintem varázslatos
"Csodakehely"
Őt megjegyeztem, a neve Black Ray
Itt a vége, fuss el véle. Időt kell szánni a csodákra ...