2016-11-01

Budakeszi arborétum

Nem is olyan régen nézelődtem a Facebook-on, és egy érdekes hirdetésre bukkantam. Budakeszi Arborétum megnyitottunk ... Pillanatra elgondolkodtam, hogy Budakeszi arborétum megnyitott ? Aztán hirtelen leesett a tantusz, hogy más a Budakeszi vadaspark, és más a Budakeszi arborétum. Ez utóbbi egy friss találmány, a Telki út mentén, ahol is egy közel 30 hektáros területet alakítottak át a széles közönség számára látogatható arborétummá. Kezdeti stádiumban van még a hely, részben hiányoznak a tájékoztató táblák, de a bejárat, és az egyik legszebb hely, már infrastruktúrát kapott. Kedves fogadtatásban volt részünk, mikor megváltottuk jegyünket, és már indultunk is útra az erdő sűrűjébe, ahol továbbra is az ősz volt a téma. Örömöm határtalan volt, mert az ősz és a tavasz a kedvenc évszakom, pláne fotós szempontból tekintve. Tényleg nem tudom másképp mondani, begőzölök, ha meglátom bontakozó színeit ... Figyelem az időjárást, várom a pillanatot, és irány fotózni. Az előző blogbejegyzés a Budakeszi német katonai temetőről szólt, s ezen bejegyzés képanyaga is szintén azon a napon készült, nem is oly messze az előző helyszíntől. Nem is szaporítom tovább a szavakat, jöjjenek a képek, úgy is az a lényeg ...


 Farönk és moha

 Csendbe fordult a nyár ...

 Kicsiny tó az erdőben

 Innen lehet mozizni

 Levél mozaik

 Ezer csoda ...

 Rá ne lépj a kicsinyre !

 Bordó füzér

 Gyönyörű nekem ...

 Átlóban, ékességben

 Avarban söprögetés után

"Fedezékből nézve "



Itt is előkerült a kis Sony, próbára tettem képességeit. Nem csalatkozom benne, ha minimálisan fényhez jut a kis KIT objektív. Videók is készültek, ha érkezésem lesz összevágom majd kisfilm formájában. Ebben az arborétumban, csak a kis tónál majd egy órát töltöttünk el, pedig alapterülete nem nagyobb 40 x 40 méternél. Tán még annyi sincs. Mégis oly varázslatos, annyi és annyi témát ad, hogy nem győztem megálljt parancsolni magamnak. Felülnézetből rácsos szerkezetű úthálózatában könnyen eltévedhetünk, de megéri addig menni, amíg csak lábunk bírja, mert a dús mohaszőnyeg, amin járhatunk, nem mindennapi látvány és érzés ...


Velem jött ő is, következzenek a vele készült képek

 A Sony sem panaszkodhat a színekre

 A 16 mm-be, még APS-C érzékelőn is elég sok minden belefér

 Ahogy az ég kékje is

 A kis híd

 és a nyugodt vízfelszín csodája

 Sokat látott hatalmas fa tövében üldögélhetünk

egy akkora réten, aminek az 1/8-a sem fér egy képre


Tavasszal és ősszel, de árnyékával a nyári napokon is csodás élmény lehet ez az arborétum. Örülök, hogy az első látogatók között lehettünk, és nagyon köszönöm azt a napot, a feldolgozhatatlanul szépséges őszi színekért, a friss levegőért, és minden ajándékáért ... Az ősz nem áll meg, lesznek még őszi fotók. Én nem tudom megunni.