2018. október 14., vasárnap

Könnyed nap

Szeptember végén volt szerencsém kicsit kimenni az itatós leshez, majd utána a Kána-tóhoz. Nem vártam nagy dolgokat ettől a naptól, a Kána tóhoz is csak bóklászni mentem, így nem okozott csalódást, hogy annyi lett a látnivaló, amennyit én magam is beletettem. Sokkal inkább koncentráltam a tónál a ragyogó napfényre, a meleg napsugarakra, melyek jó érzést adtak, a csillogó víz partján ülve. Ezzel a bejegyzéssel semmi más célom nincs, mint hogy képekkel meséljem el, azt a napot. Egyedül mentem, volt időm gondolkozni. Megbeszélni itt tudom veled, ahogy olvasod e sorokat, és nézegeted az ott készült fényképeimet ...


Miután rendbe raktam kicsit a lest, ő érkezett először

Míg várakozom, gyönyörködöm a vízben, és a zöldekben

A szél, felborzolja a "kedélyeket" :-)

A sz...e olyan a lesnek, mint veréb a városnak.

Amikor a madár gyorsabb a zárszerkezetnél !

Szomjúság

Egész alakos :-)

Indul a szezon


A lesben eljött a pillanat, amikor elülnek a madarak, és azon gondolkodtam, kivárjam-e a délutáni második fejezetet, vagy körülnézzek-e még a Kána tavon, ahol a vonulási időben tavaly ilyenkor például, Sárszalonkák pihentek ?! Szívem a vízhez húzott, így tovább álltam, irány a tó. Többször is körbesétáltam, ott is készült pár kedves fénykép. 



Vörös vércse fogadott a lámpaoszlop tetején

A Szürke gém gyakori vendég a tocsogós részeken

Csörgőréce tojója bujkált a nádas tövében

25 méterre a túlparton, mocsári teknősök reménykedtek a fényben

Nem is hinné ezt az ember a város szélén ...

Átértem a túlpartra. Az egyikük megvárt ...

Érdekes formák, az aszfalt út mellett

Kopogtat az ősz


Sétám során kameráztam is, de vagy durva fények törték össze a képet, vagy elbújt a nap a sűrűsödő felhők mögé, és nem voltak színeim. Azért egy-két szép snitt született. Ezek feldolgozását, filmbe szerkesztését, valahogy bele kell illesztenem még az életembe.

Hálás vagyok ezért a szép napért.




2018. szeptember 17., hétfő

Meglepetések az itatónál

Miután elkészültem az őszi rendrakással, felújítással, és tisztítással, megkezdtem a ritka csemegék felkínálását a lesnél. Ezek, és a tiszta víz, már annak ellenére is eredményt hoztak, hogy a madarak könnyen találnak még táplálékot élőhelyükön. Azért a friss vízre, és pár jó falatra mindegyiküknek szüksége van, sőt, nem csak a madarak tiszteltek meg jelenlétükkel, így szeptember derekán. A harkály mászófája remekül működik. Kamerával, és fényképezőgéppel megyek ki mostanában a lesbe, mert ki tudja mit rögzíthet az ember fia ... Legutóbb olyan pörgős volt a les, hogy bizonyos extra látnivalókat, nem is tudtam maradéktalanul rögzíteni, mindkét eszközzel. Ebben a bejegyzésben két alkalom eredményét sűrítettem eggyé, mert az első kevés fajt hozott, bár annál érdekesebbeket. Nem is mesélek most többet, inkább mutatom a fotókat ...


Új fajként jelent meg itt, a Közép fakopáncs

Hatalmas meglepetés volt a Kerti geze is

A szajkó engedett egy közeli potrét

... és egy szűk, egész-alakost is

Alap, hogy megérkeznek a széncinegék

és a csuszkák is

A közép fakopáncs körbenézett a mászókán

Az én kedvenc képem, mégis talán ez a zsánerfotó

Őt már arcról felismerem ezek után :-)

A csuszka a leggyorsabb madár a lesnél

A Széncinege pedig a legkiváncsibb

Meglepetés vendég

Úgy gondolom, hogy varázslatos képeket engedett eközben ...

Az első alkalommal Éti csiga oltotta szomját az itatón

Soká tartott a csend a les körül ...

Mikor megjelent, egyből megértettem, mi is az oka ennek ...


A Kerti geze, és a Közép fakopáncs nem járt még a lesnél. Macskát inni is csak egyszer láttam ezen kívül. Viszonylag messze még az aktív etetéses időszak, de a vonulók, és a kíváncsibbak, megjelentek már. Ezek a fotók reményre adnak okot, hogy ebben a szezonban bizakodhassak gazdag, és változatos madárseregletben.

Kiderül pár héten belül ... 

2018. augusztus 30., csütörtök

A madárles felkészítése

Nyáron, vagyis május közepétől, egészen augusztus végéig, egyszerűen lehetetlen üzemeltetni az itatót úgy, hogy kétnaponta kijárjon az ember a vizet után tölteni, és rendben tartani mindent. Az OSB dobozban bent ülni a 32-36 fokban olyan, mint egy szauna, így részemről ez az időszak kimarad. Ha árnyékban volna a leskunyhó, és megoldható volna a víz pótlása emberi módon (tehát nem kannákban máshonnan), akkor esetleg "működhetne a nyár". Persze munka mellett, vagy hétvégén, amikor az ember a telkén lévő házat újítja fel, akkor igen nehéz ezt megoldani ... Az biztos, hogy a nyári melegben, ha volna víz, igen nagy meglepetések érhetnék az embert. Erről viszont sajnos, lemaradok. Nem érdemes többet filozofálni ezen, nézzünk inkább előre ! Most a takarítás, javítás ideje van. Szeptemberben a magok beszerzése. Ebben a blogbejegyzésben a felújítás folyamatát osztom meg olvasóimmal. Nézzük, hogy is volt ?!


Szeretek itt mozizni

 A szokásos "döglött víz" és kosz ...

 Víz kiürítése, medence-fenék kipucolása

 Megemeltem a hátső végét, mert megsüllyedt. 100 liter víz betöltése

 Minimál dekoráció, és madárterelő. Az etető várja az első 20 kg magot

 Ráférne egy festés ...

Egészen szép környezet

Bent is rend, és tisztaság ...



Már a tavalyi évtől figyelem, hogy a reggeleken igen sokára jön meg a fény a les végébe, és ezzel értékes órákat veszítünk. A les háta mögött nagyon megnőtt egy-két fa, és igen veszélyesen kezd belógni a leshez. Ha netán megreccsen, és rádől a bódéra, akkor nagy bajban vagyunk. Ennek fényében végeztem egy kis tereprendezést. Még mindig van egy 10-12 méter magas fa, amivel nem tudok mit kezdeni egyedül. Lehet, hogy felhozom a telekről a motoros fűrészt ? Régebben már 08:00 körül volt fényünk, ma már csak 09:00 - 09:30 körül érkezik meg. Ez nagyon nem jó, tenni kellene valamit. Télen annyi a szerencsénk, hogy elhullanak a lombot adó levelek, így jobban átjönnek a napsugarak, már ha vannak. Havazás esetén szépen derít a fehér hó.



 Itt már folyamatban van az eltávolítás

 Rendben vagyunk

 Sajnos meg kellett tenni a fentiek miatt

 Nem volt könnyű elvonszolni

A fa törzse viszont több dologra is jó lesz a les körül ...
Például az itató szélére, illetve új harkályos mászófának



A munkálatok után, megérdemelten birtokba vettem a lest. Becuccoltam a fényképezőgépet, az állványt, a kamerát, a reggelimet, és egy flakon vizet. Az etető üres még, a madarak is találnak élelmet, de egy kis magot kiraktam nekik a kajámról. Egyetlen széncinke és egy csuszka látott el hozzám, közvetlenül a nagy csörgés-zörgés befejezte után. A szép (alkalmi) hátteret fotózgattam, és vártam a csodát ... Meg is érkezett egy Lápi acsa (szitakötő) személyében, akit kedvemre videózhattam, tesztelgetve a Panasonic HC-VX980-as kamera manuális beállításait ...




Madár helyett a szitakötőt fotózhattam egyelőre.
( Faj: Lápi acsa )

Egy jó kis fotó róla


És a videó, ami ott készült
KATT IDE: A Lápi acsa néhány pillanata

Az első kíváncsiskodó az üres, és rossz fényű etetőben. (Csuszka)
A fotót csak szemléltetési céllal mutatom meg.

 Jelenleg ilyen hátterem van

 Még madár nélkül is gyönyörű

Csináltam egy videót csak a víz mozgásáról, szerintem annyira szép.




Remélem, hogy a következő alkalommal, talán többen jönnek majd fürdeni ...
Nagy érdeklődéssel várom az idei szezont.