Idén augusztusban sikerült kiválasztanunk azt az 5/4 napot, nyaralás időpontjaiként, melyeken szinte egész nap esett az eső. Bár az első nap jó időnk volt, a többin küzdöttünk az esővel. Ott a vízi világban csak hajóval lehet közlekedni, ez valódi, édes elzártságot jelent a világtól a szigeten. A feltűnően nagy vízhozam következtében a hajóba ülés előtt, ki kellett merni a vizet a hajóból, amit a gyerekek nagy odaadással el is végeztek. Négyen nyaraltunk. Feleségem, Kincső, Karolina és én. Élveztük a kertet, a csendet, a jó szomszédokat, és azt a kis mikró-univerzumot, amiben lehettünk. Meg nem mondom, melyik reggelen, de azt tudom, hogy igen korán, 05:30-kor elindultam fotózni. Az ágakon, és mindenen csöpögött a víz, de én azt mondtam, most van a reggel, amikor menni kell. Nagyon gyakran látom, s még gyakrabban hallom, a Jégmadarat, ezért arra különösen figyeltem. Indulásom pillanatában láttam berepülni a lagúnába, s arra is vettem az irányt szándékom szerint, gyalogosan, a vízparti ösvényen, a lagúna mellett. A blogban látható képek, ezen séta során készültek, illetve egy másik alkalommal elkövetett nagyobb szigetkör alkalmával.
Szürke gém röpte
Kisétáltam a stégre, megnézni, ott van-e most is, a már látott Törpe gém
Az ösvény melletti kis bokron készülődik az ősz
Harmatcseppek a trombitavirágon
A Jégmadár itt üldögélt. A szemközti fűzfa volt a másik beülő.
Megfigyelhettem, hogyan csap a vízbe, és repül vissza, csőrében a kis hallal ...
Megfigyelhettem, hogyan csap a vízbe, és repül vissza, csőrében a kis hallal ...
Visszatértem a kikötőbe. Itt Zöld küllő, és Énekes rigó szokott keresgélni,
de találkoztam már Tőkés réce, és Bütykös hattyú családdal is
de találkoztam már Tőkés réce, és Bütykös hattyú családdal is
Hangulata van
Vissza érve, a rigókat figyeltem hosszan, ahogy eszegettek a körtefa alatt
Ilyen érdeklődő volt, ez a medencéből mentett szitakötő. Itt éppen feleségem ujján ül.
Amint adódott egy másik alkalom, hosszabb evezős túrára mentünk a lagúnában, mely a szigetet, a jobb oldali harmadánál szeli ketté. Végighaladtunk itt, majd a sziget, kisebb (levált) harmadát megkerülve értünk vissza újra a csodás bejárathoz, mely a kikötőbe torkollik. Utunk során sikerült a következő fotókat elkészíteni, melyek nagy örömet jelentenek nekem, hangulatuk miatt ...
Síri csendben csorogtunk a lagúnában
Mivel függtünk az esőtől, nem választhattuk meg a fényt, a napszakot ...
Végtelen türelmes volt a Szürke gém.
Miután megkerültük a kisebbik sziget-töredéket, újra találkoztunk a gyönyörű és nagy madárral a túloldalon. Az a fotó az első, ebben a blogban. A nyáron egyéb elfoglaltságaim miatt, nem készült sok fénykép, de nem baj, mert kicsit elegem is volt már azok válogatásából, és digitális előhívásából. Sok dolog történt velünk, ez a bejegyzés kis szelete azoknak. A nyaralás más időszaka is jó volt, összességében semmi panasz !
Ez a hely pedig továbbra is, a szívünk csücske marad ...
Ez a hely pedig továbbra is, a szívünk csücske marad ...