2019-11-13

Nagyegyháza környékén

Mostanság már vadászni kell a napos időt, és a fényeket. Jelenleg kb egy hete esik. Mégsem bírjuk megállni, hogy ne vigyük magunkkal a fényképezőgépet akkor (is), ha kutyázunk. Ilyen alkalommal kaptunk ajándékba pár szép fotót Nagyegyháza környékén, mely csodálatos vidék, és mindösszesen 10 percre van tőlünk autóval. Messzire ellát a 150-600-as Tamron, így ragadozókról is sikerült pár kedves fotót lőni. Meglátogattuk a tavat is, mely oly érzékeny a vendégre ... Összegyűjtöttem ezeket a fotókat, leválogattam, s most megosztom olvasóimmal.


Egerész ölyvek örvendeztettek meg minket

Lenyűgöznek a tágas terek

 Több kört megtéve vadásztak

 Örültem, hogy viszonylag a közelünkben maradtak

Etetésben, fotózásban bízom télen

 Igen sok vadász lest telepítettek errefelé

 Békességben keresgéltek az őzek

 Táplálkoztak, ahol lehetett

Mindig ide vágyom, ez a szabadság

A zárkózott vízi-világ

 Érzékeny az emberre

 Szempillantás alatt ideért a kárókatona

 Még nem láttam közelről lótetűt

 Apróságok

 Színek ...

 Lángol a bokor

Korona térdmagasságban

Búcsú és visszatekintés



Nincs olyan, hogy ne volna érdemes kimenni ...




2019-11-03

Bicskei kastélypark

Az előző posztból kideül, hogy ez a szombat igen korai ébredéssel indult, de koránt sem ért véget 10:00-kor, amikor a hajnali fotózásból hazatértem. Befűztem a lányokat, hogy menjünk, és nézzük meg a bicskei kastélyparkot, ha már negyed éve itt lakunk ... Olyan délután 1 óra körül el is indultunk. Ki gondolná, hogy egy jellemzően vidéki környezetben, annak is a főútja mellett, ilyen izgalmas és szép világ található a fehér kőfalon túl, egy gondosan ápolt angolkertben ?! Már belépve is megfogott a hely tágassága, öreg platánjai, és a szép őszi színkavalkád. Hiányzott már egy kis ligetes élővilág. A lányok elfoglalták magukat, és távolabb helyezkedve beszégettek, portréfotóztak, mert valljuk be, kevés ember képes a fák tetejét nézni 20 percig, egy-két mókusfotóért, vagy fél órán át "kergetni" a nagyobb csirke-tojás méretű királykákat a zavarosban ... Én ezt az utat választottam, és körbejártam a kertet nagyjából ...


A fák és a zöld gyep, igen sok élményt ígér

A tájképeket telefonnal készítettem, a többit a Nikon + Tamron 150-600-al

 Ezeket a fákat nem ma ültették

 Kedves híd vezet a mini-szigetre, de a víz kevés körülötte

Vörös mókus a fán

Zöld küllő az üregnél

De a lábunk alá nézve ezt az Atalanta lepkét is megfigyelhetjük

 Érdemes volt odafigyelni mindenre

 Elgondolkodni azon, hogy vajon fészkel-e itt valami tavasztól ?

 Vagy inkább a sok költőláda valamelyikében ? Talán épp ebben ?

Tudja ezt a mókus ...

aki lehet, hogy épp ide jár inni.

Sokat keresgélt az ellenfényben megbújó harkály is

A hatalmas platánfákat pedig a fekete harkály gondozza,
akit nem sikerült fotóznom, de a hangja elárulta őt

 Elmúlt a nyár ...

 pihenni térnek a fák

S a híd is búcsúzik, kevéske vízével a sziget körül



Érdemes lesz erre a helyre odafigyelni, mert hasonló  a budapesti Fiumei úti sírkerthez, ahol nagy sok szép fotó készülhetett ... Ez az angol kert  mindössze 5 percre van tőlünk. Minden évszakban látogatni fogom, akár többször is.

Örülök, mert a szántókon, hegyeken kívül, ilyen park is van, közvetlen környezetemben !



Ködös gondolatok

Minden munkanapon 05:30-kor kelek, mert reggel szükségem van időre, amit kedvem szerint nyugodtan használhatok fel. Zuhanyzás, kutyaetetés, reggeli rutin ... Nekem ez az időpont igen korai, de megéri az áldozat, az utazás cserébe azért, ahol élhetek. A hét végére már elfáradok, de ha az ember fotózni akar, felkel a hatodik napon is, mert a jó fények reggel vannak. Ezen a reggelen egy deka fény sem volt, mert olyan tejködbe burkolózott a táj, hogy az autó összes fényszórója mellett is, max 15-20 méterre láttam el. Mikor felértem a Nagyegyházi fennsíkra, rám omlott a hajnali kékes fény, és a köd, az erdő-mező minden neszével. Első gondolatom az volt, hogy: "Na haver, ezt csúnyán bebuktad !" Itt ma neked nem terem babér. Nem is termett, kaptam viszont mást. Távol álljon tőlem minden szenteskedés, mézes-mázas szófordulatok, de azt kell mondanom, befogadott a természet. Az összes madár a bokrokban, az összes nesz és "szellem" a mezőn, és a Jégmadár, melyet megzavartam a tónál, és morcos szürke gém, aki talán aludt volna még egy kicsit. Elrejtett a köd. Feladtam ambícióimat, és egyszerűen csak együtt lélegeztem mind azzal, ami ott és akkor körbevett engem. A bokorban 3 méterre billegett vörösbegy az ágon, de a kevés fény és köd miatt fel sem emeltem a gépet. Tovább is maradt, ismerkedtünk egymással. Végtelen békesség töltött el, mosolygós elégedettség. Csak én voltam, és a végtelen köd, a maga méltó csöndjével ...



Deres fennsík (nagyjából 06:50 körül)

Minden út a ködbe vész. Titokba burkolva tűnik el ...


 Bóklásztam a fennsíkon, de nem találtam őzeket, így a tó felé indultam

 Természetesen ez is magánterület ...

 De képtelen vagyok nem bemenni, hallván a jégmadarat, szürke gémet ...

 Igen, ott rikácsol a sok vízimadár

Vagy 10 percig hallgattam a semmit. Itt éreztem a nagy elfogadást ...

 A Nikon másképp látta. Ez áll közelebb a valósághoz

 A köd adja a legszebb homogén hátteret

 Elcsíptem az őszt

 Színekre lelve ...

A hidegben és a ködben




Nyugodtan kijelenthetem, hogy kellemetlen hideg és párás reggel volt. Mint dacos kisgyerek, földhöz csaphattam volna a fényképezőgépet (Isten mentsen!), hogy "de én felkeltem szombaton is reggel, mikor többet értem volna, ha inkább alszom ... Na ez nem igaz ! Az a békesség, az titokzatos csend, a néha ilyesztő neszekkel, a felmérhetetlen távolságok, a madarak hangja, a lehűlt víz illata, mind-mind bőséges ajándék volt. Engem is elrejtett a csend, és úgy lehettem az élővilágban, hogy ő sem vett észre engem. Érezhettem élettel teli csendjét, úgy érezhettem, hogy én is olyan vagyok mint ő, pedig az ember ma már nem képes belesimulni az élő-be. Kilóg abból, kártékony, romboló, veszélyes arra nézve.

Én mégis a teljes BEFOGADÁST élhettem át.






2019-11-01

Első tesztfotók

Elkészült a madárles, kivételt képez a holnap telepítendő harkály-etetőfa, és az ablakot védő felhajtható előlap. Kivártam a jobb fényeket, és összeraktam a Nikon D7100 + Tamron 70-200 f2.8 USD Vc G2 kombót. Kezdeti időszakot élünk, nem járattam még be a madárlest. Az előző ilyen hely már 4 éve működött, ez pedig vadi új, és lakott környezetben van, házunk udvarában. Eddig láttam balkáni gerlét, széncinegét, kék cinegét, ökörszemet, házi rozsdafarkút, nagy fakopáncsot, szarkát, fekete rigót, szajkót, mezei verebet. Hallottam már közvetlen közelben csízt, süvöltőt is, és ideköltözésünk napján pedig kenderikét a fenyőfa tetején. Az első fotókat szeretném most megmutatni a teszt-időszakból.


















 Milyen jó lesz ez jövő tavasszal. Most viszont éjszakázni




Innentől számítva egy év, míg nyilatkozni tudok arról, hogy vajon megérte-e ide telepíteni azt a lest, amit nem merek kivinni az erdőre, félve, hogy ellopják, megrongálják ...