2019. augusztus 20., kedd

Környékünk - Nagyegyháza

Ez a blogbejegyzés, bár Nagyegyházáról szól, mégis időrendi sorrendben, kora reggel Óbarok határában mászkálással kezdődött. Szerettem volna reggeli fényekben rápróbálni az őzekre, mert nagyon szépnek, és izgalmas témának találom őket. Most, hogy vidékre költöztünk, már nem kell zarándok utat teljesíteni egy jobb fotós helyszín eléréséhez. Beülök az autóba, és 10-15 percen belül varázslatos helyekre juthatok el. Augusztus 17-én, szombaton igen korán keltem. A reggeli kávés szeánsz után indultam is, a napok óta tervezett helyekre. Ez Óbarok pár kisebb mező jellegű szeglete, illetve a még felfedezetlen Nagyegyháza ... Izgalmas reggel volt. Már régen nem érezhetem ezt a hangulatot, ahogy álmosan haladok reggel célom felé, mellettem fotós felszerelésemmel ... Jó volt egyedül kicsit, jó volt autózni, és várni, lesz-e valami csoda ... Lett, nem is kevés, és nem is kicsi. Szóval a reggeli nulla fényekben kezdtem ...

Itt a réten akkor nem volt senki és semmi

Viszont az egyik murvás úton vele találkozhattam

Utána a nyulas fennsíkra látogattam el ...

Ellenfényben ébredezett a másik tapsifüles

Még gyenge fényekben találkoztam a Vadgerlével.
Róla régi vágyam egy tisztességes fotót készíteni ...

 A visszaúton ilyen leseket építettek a vadászok

Talán beülök majd az egyikbe, ha csak ki nem rúgnak onnan az úrak

Nagyon távol keresgéltek az őzek, a két les között

A közelgő ősz, belecsípett már némelyik levélbe

Megannyi lehetőség vár még rám ...

Visszatértem az esténként sok szépséget takargató rétre

 És megjöttek !!!

 Érdeklődve figyelnek

 Minden mozdulatuk csupa óvatosság

 Nem nagyon tudott megállni a kezem

én ilyen izgalmat még nem élhettem át



Miután a nagy igyekezetben "szépen" elriasztottam minden őzet, elindultam a másik helyszínre, mely hetekkel ezelőtt belopta magát szívembe. Nincs messze, a varázslatos szépségű Nagyegyháza. Jó tíz perc autózás után, megtaláltam a már felfedezett helyet, ahol egy délutánon ilyen kép születhetett:



Egy kukorica tábla mellett álló napraforgóról

amely mellett ilyen látvány bontakozik ... (reggel)

 A nem messze húzódó vezetékek egyikén ült, a fiatal Szalakóta

 Egy reggeliző Vörös vércse társaságában 

Aki pár percenként fordulva hozta zsákmányait



Elkerülve Budapestről, volt egy félelmem, hogy a Gyurgyalag, Szalakóta, Banka lelő helyemet nehezebb lesz felkeresni, mert a Kiskunság messze lesz így egy kissé. Viszont itt ez a félelmem elillant, mert Gyurgyit sok helyen látok, és ez a szalakóta is igen nagy örömöt, izgalmat adott. Lesz itt őrület jövőre :-) Csak győzzem követni !




Felmentem a dombtetőre, feldolgozni a történteket ...
Abban pillanatban ki is szúrtam magamnak a szemközti vidéket !

 Oda vezető utamat, seregélycsapat követte

 Mígnem motoszkálásra lettem figyelmes

Egy banka keresgélt, a szokásos dűlőút porában.
Ahol állattartás zajlik, ott banka is van ...

Hazafelé a házak mellett molnárfecskék gyülekeztek.
Talán már készülődnek elrepülni, a távoli Afrikába ?

Az utolsó képet, már az autóból készítettem, kifelé a műút irányába haladva



Reggel 5-kor keltem, 10-re értem haza. Újra átélhettem a nagy fotózós szombat-érzést.
A Vértesben még nem is jártam, ez csak a Gerecse és vidéke. Mi lesz itt ?!
Les építése folyamatban, szarvasok kezdik barcogásukat a Vértesben is ...

Nem tudom, hogy fogok tudni rohanni az események után, de ez akkor is hatalmas izgalom,
és sok-sok leendő élmény ígérete ...









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése