2021-12-19

Őszből télbe

 Erősen elmaradtam a képek kidolgozásával, mert ahelyett inkább fotóztunk. Ez a bejegyzés, a november elejétől idáig terjedő időszakról hivatott beszámolni, mely hat hétvégét foglal magába. Még elcsíptük az utolsó csodálatos forró színeket, de gyönyörködhettünk az első értékelhető havazás adta téli látványban is. Minden alkalommal igyekeztünk sok finomságot vinni az etetőhöz. Ez, a fekete szotyin túl, jelent mogyorót, diót, almát, cinkegolyót, vajat, vegyes aprómagot és még kukoricát is a szajkónak. Terülj terülj asztalkám várja a madarakat, és kezdenek is szállingózni a hidegre való tekintettel. Igyekszem minden olyan fajt bemutatni, mely megtisztelt minket a fent említett időszak alatt ...


Nincs szebb számomra az ősz színeinél

Elfogyó fényekben is csodálatos

Lángoló háttérben a harkályfa. Sokan bejönnek ide a többi fajt képviselve

Fürtökben lógnak az őszapók

Egyik pillanatról a másikra jelennek meg, 

hogy aztán tömegesen táplálkozzanak, legnagyobb örömünkre

Észrevette ezt a meggyvágó is ...

Délcegen foglalta el a helyet az asztalfőn

Én pedig készítettem egy portrét, erről a brutális csőrű madárról

Még szerencse, hogy felfigyeltem a fák koronájában mutatkozó mozgásra

Így sikerült elcsípni egy pillanatra az "idegbeteg" mókust



A következő alkalom már az előző nap leesett hó bűvöletében telt. Hatalmas öröm, ha az ember havat láthat télen. Ide jutottunk. Miklós napján reggel, ahogy készülődtünk a fotózásra, lovaskocsi hajtott el az utcánkban. Télapóval,  segédjeivel, gyönyörűen feldíszített hintóval, a lovak fején pedig ékes sipkával. Meghozta a hangulatomat ez, arra a napra. Vártam, hogy havas képeket készíthessünk. Igyekeztünk is gyorsan a leshez, ahol gyönyörű fehér táj fogadott minket ...




Első vendégünk a közép fakopáncs volt, aki helyet is foglalt a hófedte etető tetején

Nagyon szereti a vajat, mogyorót diót, de belekóstol alkalom adtán a cinkegolyóba is.

Kicsit párás volt még az üveg, de a hó öröme feledteti a homályt

Gyönyörű hátterünk van, szépen deríti a képeket a talajra hullott fehér csapadék

Tél és meg hó is ... Ritka dolog ez manapság

Nagy izgalommal érkezett a széncinege

Kék barátja is boldogan foglalt helyet, a roskadásig rakott harkályfán,

ahová meg is érkezett a Nagy fakopáncs tojója. Mélyen nézett az üreg fenekére,

hogy aztán kitartása eredményeként, megnyerje a finom diót, amit odarejtettünk ...

Diadalittasan tekintett körbe, miután megtömte hasát, hosszú perceken át tartó táplálkozással.

Előkerült a hím is, tarkoján a piros folttal

Büszkén mutatta ékességét, mi pedig nem tudtunk betelni szépségével.

A ragadozók beülőjére röppent, az általában elvonuló Házi rozsdafarkú (tojó)

Pislogtam is, ezen ritka látvány észlelésekor ...

Házi rozsdafarkú havas háttérrel. Ilyenhez még nem volt szerencsém!

Mindig nagy öröm, ha megérkezik e tarka, nagyobbacska madár.

Tisztelik is a kissebb énekesek, nem nagyon kötekednek vele.

Enyém a vár, tiéd a lekvár !
Nem győzök elég hálásnak lenni a műtermi hátterünkért ...

"X lábú". 
A barátcinegét nem foglalkoztatja a környezet

Na persze ha az Egerész ölyv megjelenik, mindenki huss, és síri a csend ...

A barátcinege sem a lassúságáról híres, de azért megvan ő is :-)

Elégedettem pózolt, miután befejezte a lakomát

Ahogy az Erdei pinty, úgy ez a Vörösbegy is a félénkebbek közé tartozik. 


A lestől jobbra, 20 méterre bujdosik, a fa tövében felhalmozott botos-vesszős farakásban. 70-300 mm-es objektívvel nem sikerült szebbre fotózni, de biztos eljön az a pillanat, amikor feljön majd az itató szélére, vagy eszik az almából. Nagyon várjuk.



Boldogság, hogy ilyen kedves madarak látogatnak minket ...
Március közepéig etetjük őket, mígnem elkezdődik majd a vonulás.