Olvastam anno, hogy a Vértes lábánál elhelyezkedő Csákvári Naturpark -főleg tavasszal-nyáron - igen gazdag vízi élőhely. Még tavaly ősszel meglátogattuk a területet, de akkor "elrakta magát pihenni" a vidék. Most tavasszal egészen más, gazdag arcát mutatja nekünk. Egyetlen probléma a hellyel, hogy a vízpartja igen zárt, mert a gyékény átláthatatlan, és a magasles - amely fantasztikus - a madármozgásos part másik oldalán van. Látszik majd a képeken, hogy ahová fotózni érdemes, az a lestől 60-200 méterre van. Így nagy fotókat lőni, legalábbis a lesből nem lehetséges. Viszont megfigyelni annál inkább. Az állatok sem hülyék, mindig a túloldalon mozognak. Ezen alkalommal barna rétihéját, szárcsát, bíbicet, tőkés és böjti récét, bütykös hattyút, nyári ludat, barázda és sárga billegetőt, piroslábú cankót, vörös vércsét láthattam, fotózhattam. Tájfotókat, és teleobjektívvel (Tamron 150-600 G2) készült képeket szeretnék bemutatni, a teljesség igénye nélkül. Van egy partszakasz, amely nyitott, oda érdemes rápróbálni egy fekvőlessel, de sajnos a madarak, túlnyomó többségben a túlparton mozognak. Ott lenni mégis hatalmas élmény volt, a szél ellenére is.
A magányos fa körül vadászik a barna rétihéja ...
Az emeletes magasles
Szép környezet ... Hiányoltam az énekes madarakat
Háttérben a Vértes
Itt lehetne talán próbálkozni lessel, de szemből kel a nap
A sűrűben mindenütt mozog valami
Északi oldal
A végtelen. 11 órónál volt a sárga billegető a partfalnál. Majdnem 200 méterre :-)
Miután körbevezettem kedves olvasómat a környéken, lássuk az itt készült madárfotókat ! Ezeket a képeket nem tudom többre értékelni, mint dokumentum fotók, de a les felől nézve balra körbe lehet kerülni a vizet, sőt egy kolléga, akivel összefutottam, azt mondta, hogy nagyon érdemes bemenni a nagy semmibe, mert igen érdekes az élővilág. Én kicsit Kiskunságosnak írnám le.
A bíbic bátor madár, zaklatja a héját, hogy fészkéről elterelje a figyelmet
Nem nagyon jött közelebb az elején
Gyakran húznak el nyári ludak
Együttes erővel lépnek fel a bíbicek
Tőkés réce húzása
Próbálkoztam a barna rétihéjával
Ő pedig a táplálékszerzéssel
Közel egy órán át figyeltem
Ennyire elég 600 mm
Mindig látott valamit, szinte egy helyben "állt"
Aztán igen gyorsan ledobta magát
Kitartó volt
Ha ide beülne, örülnék. Ez a fa is 150 méterre van legalább
Egy időre megültek a ragadozók, így figyelmem az előttem elterülő vizes terület felé fordult. Rengeteg madár mozgott a vízparton, de egy 20-30 cm-es példányt, sajnos nem lehet 160-220 méterről fotózni, pláne nem egy sárga billegetőt ... Legközelebb átmegyek a víz túlpartjára, csak a nyitott területen nem lehet elrejtőzni. Na, úgyis sokszor előfordulok majd a területen, majd csak rájövök, mit lehet tenni a job fotók érdekében ...
Szárcsa
Órákig gubbasztott a Böjti réce pár a túloldalon
Tőkés récék persze mindenütt vannak
A bütykös hattyú sem vitte túlzásba a mozgást
Piroslábú cankónak határoztam
Már lemenőben a nap ...
Közel másfél óra fotózás után, elindultam kifelé a területről. Ekkor is rádöbbentem, hogy mennyire szép ez a hely. Ez pótolja valamelyest a régi Apajt, ami azért innen már nincs közel sajnos. Az ott jellemző szalakóta itt ritkább (de nem kizárt) vendég, de szerencsére, lakóhelyemhez közelebb is látható. Szeretem az ilyen vizes területeket, így nagyon örülök, hogy lehetőségem van ide látogatni.
Eljátszottam még ezekkel a virágokkal
Rácsodálkoztam a hely minden szegletére
Kifelé menet,
már gyorsan fogytak a fények.
Meg fogom keresni a rejtőzködésre alkalmas helyeket.
