2022-01-29

Az erdei fülesbagoly

 Valahogy soha nem volt szerencsém a baglyokkal. Éveken át kutattam, reméltem, hogy találkozom velük, de "csak" a Kuvik jött össze Apajon. Nem olyan régen láttam egy baglyot az autóból, vélhetően egy réti fülesbagoly lehetett, de ugye mire megáll az ember, már elment a téma. Újra felmerült bennem, hogy jó volna végre fotózni. Mostanság úgyis aktuális a téma, mert a napokban zajlott le az országos bagolyszámlálás, így ezek a madarak kiemelten fókuszba kerültek. Fotós kollégám, Sanyi adta a tippet (melyet itt köszönök meg neki), hogy hová érdemes menni fotózni. Bár jobban szeretem a spontán adódó helyzeteket, az éveken át tartó várakozás után, nem bántam, hogy végre biztosra mehetünk. Irány a helyszín, indult a madárkeresés. Meglepően el tudnak rejtőzni, s ha kissé összehúzzák magukat, egyfajta gubbasztásszerű állapotba, még a fa törzsével is összekeverhetők a fülesbaglyok. Annyira tökéletes az álcájuk, hogy két, egymástól kettő méterre lévő madár közül, a másodikat alig veszi észre az ember, bent az örökzöld sűrűjében. Igen, mert nem csak a kopasz fákon szeretnek tömegesen üldögélni, hanem a télen is dús örökzöldeken, fenyőkön és a tuják rejtekében keresik nappali nyugalmukat. Azon a napon, egy nagyobb tuján végül kilenc példány megszámlálásáig jutottunk. Közben fotózhattuk ezeket a finom jelzővel illetve is, különleges, furcsa, ragadozó madarakat ...


Végre fotózhattam és csodálhattuk ezt a madárfajt ...



Pár szóban a fajról: 
(Forrás: Wikipédia)

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a madarak (Aves) osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj. Közép-Európa egyik leggyakoribb, Magyarország leggyakoribb bagolyfaja.

Magyarországon rendszeresen fészkel, nem vonul. A Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, a leggyakoribb bagolyfaj. Télire az állomány fel is szaporodik, mert északabbról is érkeznek egyedek. Hazai állománya stabil.

Közepes nagyságú bagoly, testhossza 35-40 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek.

Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket. A kis erdőfoltokat, a folyók ártereit, a parkokat, öreg temetőket, templomtornyokat kedveli.

Ragadozó madár. Rágcsálókra vadászik nyílt területeken. Kedvence a mezei pocok; köpetei ezek koponyáival vannak tele. Havas teleken több madarat is megfog — főleg verebeket. Lesőhelyről csap le zsákmányára, de éjszaka hallás után is vadászik. Október végén, novemberben kisebb-nagyobb csoportokban 8–10, de néha akár 80–100 példány is együtt tölti a napot. Nyugodtan pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. Ha nem zavarják őket, évről évre felkeresik e helyeket. A hímek párzási időben a nappalt a fészek közelében töltik fákon vagy bokrokon, ahonnan szemmel tudják tartani a fészket is. Néha csupán embermagasságban ül, és ha úgy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem vettük észre, nem repül el, csak nagy szemével kíséri minden mozdulatunkat. A telelő csoport a tél végéig, március elejéig marad együtt, majd párokra bomlik.

A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészeli át.
Horgas, éles és hegyes csőre kiváló fegyver, ezzel üti agyon a lábával megfogott áldozatát. A táplálék megkeresésében hallása és látása segíti.

Fészket nem épít, helyette főleg az elhagyott varjúfészkeket használja A hím jelöli ki a területet, de az alkalmas fészket a tojó választja ki. A megfelelőnek talált fészekből akár el is zavarhatja a tulajdonost. A 4-6 fehér tojást március második felében vagy április elején rakja le. A költési időszak áprilisban kezdődik, de még májusban is tart, de enyhe teleken a párok már korábban kialakulnak. Ha a fészekalja elpusztul, költ később is. Ha bő az élelem, a fészekalj akár 4-6 tojásból is állhat.

A tojó az első tojás lerakása után azonnal kotlani kezd, így a fiókák között rendre egy-egy nap korkülönbség van. 27-28 napig kotlik, csak késő este jön ki a fészekből, hogy a tollait rendbe szedje. Az eleséget a hím hordja.

Fiókái fészeklakók. A fehér pihés apróságokat a tojó melegíti. Az elején csak a hím látja el élelemmel a családot, a fiókák 2 hetes kora után a tojó is vadászik. A fiókák szeme 5–7 nap után nyílik ki. A fészket három hetesen, még röpképességük elérése előtt elhagyják, és a környékbeli fák koronájában ugrándozva szétszóródnak. Este panaszos, síró hívóhangjukkal jelzik hollétüket. Ez a hangos, elnyújtott és magas „pí-í” a tavaszi, nyári esték (májustól augusztus végéig) jellemző hangjainak egyike; akár egy km-ről is hallható. A fiókák akár egész este vijjoghatnak.

Egy hónapos koruk után tanulnak meg repülni, ami után szüleik egy ideig még etetik őket. A ragadozók (róka, nyest, héja és egerészölyv) főleg a röpképtelen fiókákat veszélyeztetik.

Egyike volt ő, a könnyen észrevehető példányoknak ...

Csodás érzés látni, a keresőben

Narancsszínű szeme megigézi az embert

Ha nem zavarjuk meg, egykedvűen szundikál

Nappal gyűjtenek erőt az éjszakai vadászathoz

Ugyanazon fa magasában, egy élénkebb, nagyobb példány figyelt kihúzva magát

Hosszasan kerestük és számoltuk őket

Minden arra alkalmas szegletben megbújt egy-egy példány


Ezek a madarak sem nagyon törődnek azzal, hogy mennyire lehet fotózni őket. Belóg-e egy kósza ág, vagy bérmi a szemük elé, s hogy kevés-e odabent a fény vagy sem, ahol ők ülnek ?! Nehéz téma, mert a fák külső ágain nagy fényt vet a ragyogó napsütés, míg beljebb egy-két méterre a madár már árnyékban üldögél. Nincs az a dinamika a gépen, ami úgy kompenzálja ezt, mint az emberi szem.

Mindezek ellenére hatalmas és maradandó élményt adott nekünk ez a délelőtt. Teljesülhetett végre a sok éve bennem szunnyadó vágy, hogy fényképeket készíthessek erről a fajról. Mindvégig izgalom töltött el bennünket a madarak keresése, számlálása közben is.

Érdemes volt közel negyven kilométert autózni a biztos képekért.
Örök emlék marad az a pár fotó, ami itt készülhetett.


Remélem, hogy ezzel a bejegyzéssel át tudtam adni ezt az örömöt, izgalmat, ami itt adatott.
Következő fokozat lehet, hogy optimálisabb fényekben, és nyíltabb háttérrel készüljenek
még szebb fotók, erről a különös madárról,

az Erdei fülesbagolyról...