Teendők a lesnél

 A nyári tomboló melegben nem jártunk a lesnél. Bezárjuk május közepe környékén, mert a "dobozban" olyankor már könnyen megy fel 50 celsius fokra a hőmérséklet. Ember legyen a talpán aki bent meg tud maradni. Szeptember elején viszont minden évben visszatérünk, és veszünk egy nagy levegőt, hogy felszámoljuk a nyár pusztításának eredményét. Gazosodás, különböző élőlények kitelepítése a lesből, úgy mint darázsfészek lebontása, hangyaboly felszámolása, üveg takarítása, medence megszabadítása a szunyoglárváktól, mindennemű felújítás, tereprendezés. Ilyenkor már tervezgetjük az etetési szezont, keressük a leendő etetőanyagot, agyalunk mindenféle megoldásokon. Kivonultunk most is, vittük a szerszámokat, melyekre mindig szükség van, vittük a vizet, a tisztító alkalmatosságokat. Akadt megelepetés, és feladat bőven. Nagyobb munka várt ránk, mint gondoltuk volna ...

Hát nem ilyen szépen kezdődött a történet ...

Előállt a fegyverarzenál

Mindenre gondoltunk - ezt hittük

Bepakoltunk az autóba, irány a les

A vihar, a szél és a lovak megtették a hatásukat ...

Az itató állapota nem lepett meg minket, kivéve a fólián felfedezett lyukak sokasága

A lovak szeretik borogatni az etetőt, és száttúrni az itatót

Bent a lesben, sok élőlény találta meg számítását

A lyukak és a szivárgás miatt, átázott az itató-medence tálcája. hagytuk száradni

Elő a fúrószárakat, jöhetnek a csavarok

Persze csak miután hazaszaladtunk értük ... Erre nem számítottunk !

Meg kellett erősíteni az alsó merevítőket, hogy a tálcának ne legyen hasa

Beástunk, leástunk, sok dolgot kellett újraépíteni, igazítani ...

"Órákat" szórakoztunk, hogy bevízszintezzük az itatót ...

Volt még fóliánk, kezdetét vehette a foltozás

Meg kell várni, amíg megmattulnak !

Kiástam az etető új helyét, lábait mélyebbre ültettük

Számítottam rá, hogy a tűző nap tönkreteszi a három éves etetőt. Jöhet a lazúr

Szépen sorban haladtunk, kezdtük a belsejével, tetejével ...

Több réteg ment rá. Maradt régről egy halovány lakkréteg ...

Úgy repült el pár óra, hogy észre sem vettük. Feltöltés indul !
Másnap vittem bele még egyszer 80 litert

Azt hiszem új festékréteget igényel, hogy víztaszító lehessen

Kifakította az UV ... 

Készen vagyunk. Következő lépés az itató szélének dekorációja lesz

A lovak ismerik a villanypásztort. Most nagyobb távolságban huzaloztuk körbe a lest

Így már nem érik el sem a vizet, sem pedig a beülőágat, de az etetőt sem ...

Zajlik a vonulás, várjuk a madarakat

Következő alkalommal festeni fogunk, és a belső teret csinosítjuk majd ...

Nyári pillanatok

 Ezen a reménytelenül forró, aszályos nyáron, a munkanapokon elszenvedett forróság miatt, nem volt már kedvem és erőm fotózni menni. Lehangoló pusztítást végzett a meleg, az eső hiánya, és fotózgatás helyett, a kertet próbáltuk úgy-ahogy megmenteni a teljes pusztulástól. Redőnyök lehúzva, túlélés este 6-ig, és csak utána mentünk ki a házból a hétvégeken. Igyekeztünk minden munkát az kora esti órákra időzíteni, munka pedig akadt bőven. Így telt el a nyár. Volt azért kevés alkalom, vagy szép kerti pillanat, amikor csak kézbe vettem a gépet, és megörökítettem amit láttunk. Ma, szeptember első szombatján már érzem a "mehetnéket", a Nikon akksiját feltöltöttem. Nem öl már meg a forróság, a tűző nap, így indul a fotózás. Megnézzük majd, mi a helyzet a lesnél, felkészítjük azt az "ősztől-tavaszig" szezonra. Lehet, hogy nem is ártott kicsit pihenni. Nyáron fotózni csak a hajnal - kora reggel, illetve a késő délután, kora este idősávban lehet, de én reggel négykor fel nem kelek. Elég nekem munkanapokon átélni azt, hogy az óra megszólal, és ketté töri a legszebb álmaimat ... Egy szó mint száz, felébredt bennem a fotózás iránti vágy, s ennek teret is engedek, pontosan úgy, ahogy jólesik majd ! Viszont most nézzük, milyen szépségek adódtak, az idei nyár során !

Hiányoztak már a jó kis tájfotók ... Száron van rá lehetőség.

Május vége felé, még zöldellt a táj

Ívekben és kontrasztokban gyönyörködhettünk ...

A földút porában megbújó szépség

"Közönséges" gyöngyházlepke. Szárnyai fonákja számomra csodaszép

Folytassuk a sort a gyönyörű Kardoslepkével ...

Ezért ültettük a nyáriorgonát. Ha meglátom őt, már rohanok is be a "csőre töltött" gépért ...

Nemkülönben akkor, ha Nappali pávaszem érkezik !

Nem tudom most sem megfogalmazni, hogy mit érzek. Gyönyörű !

Szeretjük a kertünket, egyre bővül benne az élővilág.
A Nikon pedig mindig hozza azt, amiért szeretjük ...