2017-12-31

2017 évzáró

Elérkezett az év vége, és az utolsó blogbejegyzés ideje is. Ebben a posztban egy utolsó madárles látogatás képeivel szeretném megörvendeztetni a nagyérdeműt. Mindenek előtt szeretném megköszönni az ez évi figyelmet, és az immáron 45.000 látogatást. Fotós szempontból sajnos az év utolsó negyede nem sikerült erősre, ennek okait nem is sorolnám fel. Jövőre igen sűrű évnek nézek majd elébe. Igen sok szervezést, és nem kevés erőforrást és időt felemésztő feladat vár rám, és családomra is. Mindezek ellenére bízom abban, hogy a kevesebb, de minőségi fotós történés, továbbra is méltó tartalommal fogja megtölteni ezt a blogot. Ha minden igaz, egy meglepetés is vár majd ránk, a természet megfigyelését illetően, a jövő év második negyedévével kezdődően. Amint aktuális lesz, fogom jelezni. Most kanyarodjunk vissza az év lezárásához, egyúttal engedtessék meg nekem az utolsó fotók bemutatása ... 


És következzen a 2018-as év !

 Kékcinege

A Süvöltő tojó hirtelen jött. A hím nem volt szomjas most sem

 Mezei veréb

 Csuszka

 Szajkó a nagy-beülőn

Egy percre jött pár Őszapó

 Sokáig pózolt szokatlan helyen

 Cinkegolyó, mageleség ... mindegy volt.

 Elég közelre jöttem ? (Meggyvágó)

 Az Erdei pinty hímje nem jön le az etetőre

 A tojó közelebb jött, de ő is a földön maradt

 Egyszerű faj, szép fényekben

 Énekes rigó

Na most akkor mi van ?!


Idén kevesebb blogbejegyzésre volt energiám és időm, talán kicsit szűkebb volt a felkeresett fotós színhelyek száma is, de az élet zajlik, és képtelen vagyok ennyi felé szakadni. Remélem, hogy a jövőre várható szintén kevesebb poszt során, minőséget és érdekes témákat fogok tudni nyújtani ...
Köszönöm szépen, Mindenki megtisztelő figyelmét !





2017-12-06

Csíz vendégek

Töretlenül zajlik a leslátogatás, és az etetés, még a hamarosan véget érő nehézségek ellenére is. Fogy a fekete szotyi, ürül a 25 kg-os zsák. Üldögéltem a lesben, vártam a süvöltőt, mert ott püttyög fent a közeli fákon, és már régóta szeretném a hímet lefotózni a lesnél ... A szokásos alap-fajok mellett egyszer csak meglepetés vendég érkezett. Rögtön egy csapat. Felfigyeltem röviden szóló magas hangjukra. Javarészük hamar tovább röppent, de egyikük ott maradt a les végében. Róla szól ez a blog, és más fajokról, akik rendre megmutatkoznak, és leveszik a részüket a terülj-terülj asztalkából.


A Csíz, személyesen

 A Süvöltő hím még mindig nem sikerült

 de ez a tojó is szépen pózolt

 A Szajkó rendet rakott, mindenkit elzavart

 A Csuszka 4-5 falatot is eltüntet egy körből. Hová fér belé ?!

 Szépen passzol ez a háttér a Széncinege mögött

 Szemérmetlen !

 Kékcinegéből idén kevesebb jár hozzánk

 A Meggyvágó körül nem sokan ugrándoznak ...

 Felbátorodtak a barátcinegék

 Nagy fakopáncs tojó (A hím elmaradt)

 Pózer !

 ... mert szeretem ...

 A csíz hosszú-hozza percekig tömte a hasát

 Még mindig gyönyörű ...

Feltörtem a jeget, hogy ihassanak !




Türelmes vagyok, de a Süvöltő csak addig jön, míg be nem fagy az itató.Remélem, hogy ebben a szezonban megcsípem még a hímet. Aztán meglátjuk, hogyha bejön az igazi nagy hideg, milyen fajok néznek be még hozzánk ?! Őszapót, Zöldikét, Erdei pintyet, Tengelicet remélek.

Hosszú még a tél ...