2020-11-15

A kárpótlás jegyében

 Miután rendbe hoztuk a lebombázott és feldúlt madárlest, keserédes bizakodással látogattuk meg újra azt. Ez a poszt két alkalom képeit öleli fel. Hálás vagyok, hogy a természet visszaadta a gondoskodást, és megajándékozott minket szép fotókkal. Kicsit visszaállt bennem a világ rendje, és psilákoló lángként él bennem a remény, hogy eljön a béke a les körül. A felújítás után egy órán belül visszatértek az alapfajok, és a lombját még nem vesztett fa mögül jutó fényben készíthettünk pár kedves fényképet. Izgatottan dolgoztam ki a fotókat, és nagy örömömre tegnap, a totálisan nulla fényben megérkezett az a faj, melzet hosszú ideje vadászok, egy kultúrált kép elkészítése reményében. Egyszer - évekkel ezelőtt - mm-re pontosan ugyanoda, mint a régi lesnél, beszállt ez az izgága madár, és bár nem volt gyors záridőm a magas ISO ellenére sem, megszülethetett ez a fotó ...


A várva várt Ökörszem a lehető legszebb pózban, amit csak elképzelhet az ember ...

Széncinege őszi ragyogásban

Még egy kép a kedves és villámgyors ökörszemről ...

Kékcinege a hatalmas falattal

A megszeppent csúszka

És a méltatlanul mellőzött Mezei veréb

Egyszerű, de csodaszép

Egyetlen pillanat, és huss !

A harkálymászó-fa sokak kedvence, a lyukakba  eldugdosott eleséggel

Beszállás előtt, a közeli fán

Tablókép, visszanézve :-)

Gyönyörű hátterünk van

A harkálymászó-fa tetején ... Ide kerül a faj, amit minden madár nagyon szeret.

Várjuk a harkályt és az őszapókat, akik a közelben mozognak

Ha valaki az etető tetejére érkezne, ott is csodálatos háttér előtt fotózkodhat

Felborzolt kedélyállapot ...

Nem vagyok macskás, de ő gyönyörű. Sajnos ellensége a madaraimnak, de ez az élet rendje



Elmondhatatlan boldogság van a szívemben, hogy egy hét alatt így magához tér(hetet)t a les.
Bízom benne, hogy további meglepetések várnak ránk, az őszapók, a tengelicek, a harkályok, süvöltők, megyvágók, és a karvaly személyében, akik mind a közelben mozognak.







Barbárok támadása

 Elhúzódik idén az ősz, viszonylag magas hőmérsékleteket mérünk. Ennek következtében a madarak találnak még elegendő táplálékot a szabadban, ami jó az ő szempontjukból, bár annó amikor én gyerek voltam, novemberben már komolyabb hidegek voltak, és bizony a hóval is kalkulálnunk kellett, az év ezen szakaszában. A madárlest felkészítettük, felújítottuk, friss vizet tettünk az itatóba, az etetőbe bekerült 15-20 kg fekete szotyi, a fára, és a közvetlen közelbe feltettük a cinkegolyókat, a mogyorót, raktunk ki vörös kölest is, mindenféle földi jót, ami csak beszerezhető. Rendeztük a les környezetét, magát a leskunyhót is, és készültünk, hogy lassan-lassan beindul az etetés. A "felkészítő hétvége" után, végignyomtam a munkahetet, alig várva a szombaton, hogy végre jó eséllyel fotózhatunk majd a lesnél. El is indultunk a madárleshez nagy izgalommal.


Lelkes várakozásunkat hamar összetörte a látvány

Teljesen feldúlták a lest ...

A fűben találtuk meg az üveg tisztításához használt nagyméretű papírtörlőt

A betört etető oldalán beesik az eső, be is rohadtak a magok

Féktelen rongálás. (Végülis csak 20.000 ft egy ilyen etető ...

Letört beülőág

Ugyanígy a másik oldalon is

Berohadt a víz a beszórt magoktól, penetráns bűz áradt



A kezdeti sokkhatás után, visszafojtva a mérhetetlen agressziót amit éreztem, elkezdtük a károk felmérését, felírtuk a teendőket, és (fotózás helyett) hazamentünk alkatrészekért, szerszámokért. Legyártottuk otthon amit kell, kidobtuk a szemetet, felszedtük a tisztítószereket, és visszamentünk a leshez, hogy helyreállítsuk.



Kipucoltuk az itatót és kimertük belőle a vizet

Hagytuk hosszan száradni, mialatt elvégeztük a javításokat

Következett a feltöltés ... (4x20 liter tiszta víz)

Feltettük a megjavított oldallapot, ami a madarakat a "jó oldalra" vezeti

Kerestünk új beülő ágakat, amelyeket újra felrögzítettünk

Megnyugodtunk, és a több órán át tartó munka meghozta az eredményt ...

Nagylátószögű kép mutatja, hogy helyreállt a világbéke ...

Bent is emberhez méltó(bb) lett a környezet




Hogy a jövőben jó eséllyel elkerülhessük a problémákat, nem szívesen, de a parkatikusság jegyében, azt találtuk ki, hogy semmilyen etetőanyagot, semmilyen kelléket (úgy mint takarítószerek, üvegtisztító folyadék és papírtörlő, párnák a székre, stb...) nem hagyunk a lesben. Majd mikor megyünk, minden alkalommal visszük a kis egységcsomagot, és ki-be pakolunk mindent azért, hogy ne dúlják fel a les belsejét ... Azon még gondolkodni kell, hogy az adott fotózás után mikor elmegyünk, vajon merjünk-e kint hagyni cinkegolyót, egyéb eleséget, vagy azt is újra beszórják majd a vízbe ? Ennek az a hátránya, (amellett, hogy a víz újra berohad), hogy nem lesz mi odacsalogassa a madarakat a következő alkalomra ... Nehéz döntés ez.

A 10:00-ás kezdés helyett, 13:30-ra befejeztük a les rendbehozását. Be is ültünk egy szűk órára, mert azért mégis csak fotózni mentünk volna.

Hogy mit adott a les, az már egy másik történet, a következő blogbejegyzésben olvasható.