2014-07-14

Erdei talpas itatós les

A februárban megépített első, félig földbe süllyesztett, majd a talpakon álló második les után, immáron egy harmadik épült. Az I.-es les csak madárvonuláskor hozott eredményt, de ahogy eljött az április vége, május eleje, teljesen kihalt az a környék. Adott 10-12 fajt, de a fajok száma nem emelkedett, sőt voltak olyan leslátogatások, ahol örültünk egy arra tévedő Széncinegének is. Mivel nem volt a les mellett erdő, összeraktunk egy másik lest, egy vegyes erdő melletti réten. Ennek az itatója lábakon állt, de nem volt kabinja, mert nem volt rá pénzünk, és nem is akartunk beletenni, míg nem látjuk a fajokat. Ez a hely sem volt megfelelő a madaraknak, az árnyékok miatt nem tudtunk elég közel menni az erdőhöz, és egy nagyon komoly vihar alkalmával bedőlt az egész. A front OSB-be belekapott a szél, és mint vitorlát tolta maga előtt, emiatt a medence a 120 kg súlyú víz miatt összecsuklott. Felszámoltuk hát az I.-es és II.-es lest, s a kettő anyagaiból, megépült, a III.-as les, melyet három oldalról vesz körbe erdő 10-15 méter távolságban. Zárt helyen, egy parkos területen áll. Meglátjuk, itt mi sikerül. A terület átellenes oldala nyitott, erdőszéli rét, Vaddisznó, Őz, és ragadozó madarak fotózására alkalmas. Ott mobil lessel próbálkozunk majd. Télen pedig etetünk. Maggal, hússal, mindkét helyen.


Még festjük, és dekoráljuk szebbre, jobbra

 Itt még nem volt benne üveg, nem volt dekor

Kilátás


Műszaki adatai hasonlóak az I.-es leshez. Kavin méret 200x150 cm, magassága 170-160 cm. Az itató 90 cm magasan áll, (kap még középen egy tartó-oszlopot), vízmélység 4-5 cm, a sarokban lapos kő várja a kisebb, bátortalanabb madarakat. A vízfelület 200x125 cm. Az üveg 4mm vastag, szürke reflexiós üveg, 140x48 cm mérettel. Kellemes a kilátás. A les É-ÉNy irányba néz, ezáltal hellyel-közel reggeltől-estig kap fényt. A korai órákban a tető, az üveghez közel 20 cm árnyékot vet, de ez nem érdekel minket, és délután van 1.5 óra, amikor a baloldalról egy fenyő árnyékot vet, de legalább rendesen lefedi a dolgokat, így nem olyan vészes. Normál fényviszonyok mellett ISO 800-on megkapjuk az elégségesen rövid záridőt. A háttérben egy fiatal fenyő áll, örökzöld hátterünk van. Távolságát tekintve totális mosást ad, 250-300 mm környékén már F 7.1-en is.


És emlékül a két régi lesről is egy-egy fotó ...


 Nem volt rossz, csak a helyszínt nem találtuk el

Távol az erdő, és nem bírta a szelet
Szajkó, poszáták, varjúfélék ragadozók, fácán otthona

Jelen pillanatban tehát a III.-as lest csinosítgatjuk, festünk, és erősítjük még, további dekoráció és "madárterelő" kell majd a hosszú oldalakra. Már érlelődik a fejemben, hogyan lesz kialakítva a téli önetető, és agyalok a felépítésén, hogy a madarak szépen, oldalról látszanak majd ... Nem olyan hidegek a telek, télen is lesz benne víz, a végében pedig minden földi jó, ami a madaraknak kell.

Ott van a területület túloldala is, ott majd a most is megfigyelhető ragadozókat, és az emlős állatokat szeretnénk elcsípni. A ragadozó madaraknak, beülőágat fogunk kitenni, és zsigerrel, csirke far-háttal etetünk  majd. Mind ezt mobil lessátorból fogjuk figyelni, és reméljük fotózni is.






2014-07-01

A Jégmadár otthona

Reggel 04:00-kor kezdjük a napot. Totális kómában iszom a kávémat, és indulok Steve barátomért, irány a Duna egy holtága. Kinézve a konyha ablakból, városi romantika tárul szemem elé, melyet le is fotózok a telefonnal. Türelmetlenül kortyolom kávémat, nem elég meleg a víz, az instant kávé fel sem olvad benne. Mindezen kellemetlenségért kárpótol a remény, hogy megcsípjük a Jégmadarat, vagy a Szürke gémet a kiszemelt, víz fölé lógó villás végű beülő ágán, melyet szétkoptatott már a sok madárkarom. Ki is értünk 04.50-re, magunkkal vittük a lessátrat, a két összecsukható széket, a fotóstáskákat, mint a málhás szamarak. Kiérkezésünk pillanatában meg is zavarjuk az ébredező gémet az ágon. Átrepült rikácsolva a túloldalra. Na akkor marad a Jégmadár. Már ha lesz. Felállítjuk a sátrat, beülünk és várunk ...


Igen, ő megérkezett. Már régen hajkurászom, ez a legközelebbi fotó eddig




Pirkadat a konyhaablakból (mobillal készült fotó)

Az első fények, mielőtt elrejtőztünk

 Bevetésre készen

Míg vártuk a Jégmadarat ...

Megérkezett a Jégmadár, de sajnos nem voltunk még felkészülve, még az értékek beállításán dolgoztunk, fénymérésen, ISO és rekesz választáson gondolkoztunk. A totális ellenfényben készült, első fotókat nem dolgoztam ki, mentek a kukába. Csak bízhattunk benne, hogy még látjuk őt. Vártunk, és nem hiába !


Itt már szebb, és jobb fényekben

 Megmutatkozott a másik oldaláról is

Aranyos ékszerdoboz, ragyogó gyémánt-gyönyörűség


A túloldalra üldözött Szürke gém keresett egy helyet, ahol kedvére aludhatott még a reggeli napsugarak fényében. Mit reggeli, kora reggeli, hiszen még csak 06:00 sem volt. Egyszer elhúzott előttünk egy másik példány is, de a lessátor kis ablaka, és az előre-figyelés miatt arról szépen le is maradtunk. Figyeltük a kis, fióka korú récéket is, ahogy anyjuk vezette őket a parton, és láttunk Balkáni gerlét, aki inni jött a vízhez.


 Előbb figyelt minket

Aztán madármódon összekuporodott bóbiskolni kicsit.


Megérkeztek aztán az erősödő fények, a Jégmadár pár(!) is átrepült a túloldalra, mi pedig elégedettek voltunk. Útra keltünk az itatós leshez, és más feladat után néztünk. Mégpedig környékbeli lombhullató erdőt, tisztással, mert az itatós lest szeretnék felpörgetni. Ez viszont már egy másik történet ...