2014-05-21

Fiumei-úti sírkert

A Fiumei úti Nemzeti Sírkert nem csak híres, hírhedt, vagy nagyra becsült halottairól ismert, hanem meglepően komoly állat és növényvilágáról is. Igen sok fotós fordul meg ott, tájfotó, madárfotózás, őszi képek, hangulatfotók okán is. A területen 82 madárfajt figyeltek meg eddig, ebből 35 fészkelését bizonyították is. Nagy területe, változatos növényvilága, ezernyi életformának ad otthont, s jól megfér ez a kegyelettel együtt is. A sírkert üzemeltetői sétára, természetben való megpihenésre ösztönzik a közönséget. Jártam már itt párszor, és szeretnék is még többször, mert meggyőződésem, hogy a tizedét nem láttam annak, amit itt megfigyelhetünk. Május 17-e szombatján is elindultunk körülnézni.


Az első pillanatban átállítja az embert

 Még csak pár másodperce kattant az objektív a helyére, és jött a Rozsdafarkú

 Fekete rigó barna tojója keresgélt tanácstalanul

 A frissen nyírt fű odavonzotta a nászruhás Seregélyt is

 Itt a lombok között megannyi kicsi madárfióka hangja

 Na jó, azért egy-két tájfotó is belefér

 A Fekete rigó hímje nem értette, miért nézegetem őt egy fekete csövön át ?!

 Drukkolok az Örvösgalambnak, hogy nyerjen a házival szemben

 Megfogott a látvány


Kicsit kietlenebb, nem olyan odaadással gondozott részére érkeztünk a sírkertnek. Mondtam is, na ebben a káoszban vajon mi várhat ránk ? Aztán felfigyeltem a hangokra. A harkályfiókák hangjára, melyet minden reggel hallgathattam munkába menet, egy a játszótérhez közeli faodúból. Ismerős hangok voltak. Az odvas nyárfa felől mozgásra lettem figyelmes. Kiderült, hogy gyakorlatilag egy madár óvodába érkeztünk, sok faj kicsinyei cserregtek itt, vagy a fészküket frissen elhagyó, pelyhes fiatalok botladozásait figyelhettük.


 Érkezett is a táplálék ...

 Rokonlélek járt itt, s hagyta emlékül az egyik kedvenc együttesem monogramját
  
  A Seregélyt zavartuk, nem nagyon mert az odú felé mozdulni. Hátrébb is álltunk

 Ebben a pocsolyában fiókák fürödtek. Ő itt a Kékcinege

 És fiatal Csuszka

 Bevonzottak a fák ... Megérte !

 Ez az Örvös galamb is türelmes volt

 Csigák násza. Érdemes mindenhová figyelni !

 
 A Dolmányos varjú konkrétan zaklatásnak vette a jelenlétünket

Alaposan bejártuk már az egész területet, de amiért jöttünk, váratott magára. Sokszor láttam egész közelről a Zöld küllőt, de akkor soha nem volt nálam a fényképezőgép. Egyaránt igaz minden madárra, hogy ha az ember nem áll meg, és nem fog rájuk 300 mm-es objektívet, akkor engedik a megfigyelést, de amint kiszúrják, hogy az ember őket hajkurássza, máris menekülnek. Emiatt nem volt könnyű dolgunk, a bejárathoz közeledvén ezzel a madárral. Mindig elbújt a fatörzs átellenes oldalára, s ha megunta, hogy forgunk utána, 15-25 méterre elrepült egy másik fára. Ellenben mi tudtuk, hogy a táplálékkal előbb-utóbb visszatér az odúhoz. Fiókáit ez esetben is tisztán hallottuk. Zavarni nem akartunk, így kényes egyensúlyra törekedtünk a madár jó közérzete, és a számunkra is még elfogadható fotótáv között.


Íme a Zöld küllő 

 Teljes valójában ez a gyönyörű harkályféle

 Cserkelni kezdtük ... (25 méter)

 Gyanús a mozgás ! Ugrásra készen figyelt ... (15 méter)

 Egy vastag fatörzs mögé álltam vonalban, így cserkeltem be (10 méter)

 Nagy kedvencem vagy, teeeeeee :-)

 Érdekes ... Neki is piros a feje, mégse küllő ! (identitás zavar)

 Végül egy Fekete rigó pár (fűben)

felettébb különböző, mégis közeli helyeken (és a kommunális hulladéktól pár méterre)


Kellemes séta volt, könnyed cserkelés. Igen sok egyéb madárfaj hangját hallottuk, magasban köröző ragadozókat láttunk, nem találtuk meg a Sírkert saját baglyát, mely mindig valamelyik fenyőfán pihen, rejtőzik, viszont láttunk egy mókust is, amint a Zöld küllővel osztozott egy fatörzs földhöz közel eső részén (van róla fotó, de nem az igazi), és igen sok érdekesség vár még ránk, például a Nyaktekercs, aki állítólag jelen van itt ... Van, és lesz miért ellátogatni ide legközelebb. Talál itt témát a természetfotós, az is aki tájképeket vagy hangulatfotókat akar készíteni, s örömét leli az a botanikus, aki szereti a hatalmas, régi ősfákat, és a sok-sok díszcserjét egyaránt.

Visszatérünk még.