Első képek a lesben

 Májustól augusztus végéig lehetetlen megmaradni a lesben. Borzasztó meleg van, és ha az ember nem hordja a vizet kétnaponta - ami tegyük hozzá, igen megterhelő - a víz is nagyon gyorsan elpárolog. A nyári időszakot ennek fényében kihagytuk. Az előző bejegyzés megmutatta, milyen munkálatokra volt szükség ahhoz, hogy a les egyáltalán elindulhasson ... Ez pedig szóljon arról, hogy milyen akadályokkal kellett megküzdeni, a zavartalan fotózás érdekében. Lányommal kimentünk még az előző hétvégén - bár nem éreztem túl jól magam már a hét közepétől - de muszáj volt megcsinálni a lest. Vizet vittünk, és rendezkedtünk, sikerült vásárolni 33 kg fekete szotyit, összekaprtuk a még tavalyról megmaradt vegyes eleséget. Feleségem most nem tartott velünk, mert ő is ezt a suliból hazahozott felső légúti betegséget szenvedte éppen. Nekem viszont csak a hétvége van, így elkúsztam nagy nehezen a lesig. Értek minket meglepetések szép számmal. Mesélek erről kicsit ...

Széncinege nulla fényben, a törött beülőn

Csuszka (Ők is az első érkezők között vannak)

80 liter víz, 33 kg szotyi

Mogyoró és cinkegolyó füzér

Kukoricás mag a szajkónak, szotyi és mogyoró. A szajkó érkeztünkkor röppent el...

Gyanúsan sok víz fogyott, nem tetszik ez nekem !

Vajon ki issza meg a vizet ?

És ki eszi meg a cinkegolyót, és a szotyit is ?
A tavalyi évben ezzel nem volt problémánk itt, a lovas farm szomszédságában

A terület gazdájától hamar érkezett a segítség.

Jól ismerik a lovak a villanypásztor huzalját ...

Így már nyugodtabban ülhettünk be a lesbe

Látogatásunk nem titkolt célja volt az is, hogy objektívet teszteljünk. Az 5 éves Tamron 70-300 USD Vc objektív fáradni látszik. Sajnos nem minden esetben indul el a stabilizátor. Ekkor vissza kell venni a fókusztávot 100 mm körüli értékre, majd újra 250-300 mm és akkor szépen teszi a dolgát. Igen ám, de erre nincs idő minden esetben és szituációban. Ezt az objektívet pótolni kell, de nem lehet már kapni, pedig világbajnok a maga kategóriájában. EZT ÁLLÍTOM. Rengeteg szép fotót köszönhetek neki.

Szóval, még tavasszal vásároltam egy Tamron 18-400-at, amit MINDENES objektívnek szántam, amikor kell a jó képminőség, de nem fotózni megyünk, 2-3 objektívvel. Szépen muzsikál a cucc, de 250 mm felett, már csak f6.3 a fényereje. Ez a lesben, üveg mögött, főleg roszabb fényviszonyok között, nem elég. Magasra húzni az ISO-t meg emiatt nem akarnám. A lesben még nem próbáltam ezt az objektívet, így tesztre került sor. Döntenem kell, hogy veszek-e egy Nikon AF-P 70-300 f4-5.6 ED VR objektívet (pótolandó a Tamront), vagy ráfanyarodok a LESBEN KOMPROMISSZUMOS 18-400-ra ? Szóval tesztelgettünk is kicsit. Így születtek ezek a képek. Azt kell mondanom, hogy ha a Tamron 70-300-at 10 pontra veszem, akkor a 18-400 8 pontot kap. Alapos utómunkázással majdnem eléri a 70-300 minőségét. De én ebben a műfajban nem szeretem a kompromisszumokat. Majd eldöntöm. Van még idő választani. Nem szívesen adom el a 18-400-at a fentebb említett előnyei miatt (nagy átfogás), ezért összerakosgatok majd egy Nikont, mert Tamront már nem lehet kapni.

Kilátás a lesből (18 mm Tamron 18-400) - a dekor még nincs sehol

400 mm-en is egészen szépen muzsikál, F6.3-as rekeszen

Szép hátterünk van, 300 mm-en, F6.3-on egészen szép.

Visszakerült a Tamron 70-300 USD Vc. 

Szokásos beállítások: 300 mm F5.6 -0.7 EV

Milyen gyönyörű ez az olajzöld hát !

Más fajok is vannak / voltak már a lesben, de ezek az idei első képek

Tökéletes volt a tesztre, ez a pár madár

A kuvik odú is várja lakóját, a szemközti fa magasában ...

A tavalyi csonka téli szezont beleszámítva a következő fajok láthatók, jelentek meg eddig:

01 - Széncinege
02 - Kékcinege
03 - Barátcinege

04 - Nagy fakopáncs

05 - Balkáni fakopáncs

06 - Csuszka
07 - Tengelic

08 - Zöldike

09 - Szajkó (nem jött még le)

10 - Zöldküllő (nem jött még le)

11 - Örvös galamb (nem jött még le)

+ Szürke gém, Vörös vércse, Egerész ölyv, Barázdabillegető 10-20 méterre

Idén télen, begyújtjuk a rakétákat ...

Tavaszi takarítás

 Véget ért az etetési szezon, ilyenkor már tilos szilárd anyaggal etetni. Egyre több vonuló madár tér vissza, például a bankák Fejér-megyébe, megjöttek a rozsdafarkúak, a cigány csaláncsúcsok, és éppen ma reggel láttam az első fecskéket is. Elfogyott az etetőanyag, eljött a tavasz. Ennél a lesnél sajnos - kisebb konstrukciós hiba miatt - közelebb került az önetető, és bizony vannak olyan madárfajok, amelyek szemetelve esznek, sőt kaparnak, mint a tyúkok. Más etetőinknél ezt nem tapasztaltuk, de itt jól teleszemetelték az itató-fürdő medencét. Egyszerű a dolog, majd arrébb tesszük 30 cm-el. Megbarnult a víz, az oldalsó farönkök miatt, így annak okán is indokolt volt a vízcsere ... Nekálltunk, és alaposan kitakarítottunk.

Leharcolták a strandot a drágaságok ...

Némileg büdös lett víz :-)

Lebontottuk a széleket, és elkezdtük kimerni a vizet

Ahogy mondani szoktam, innen szép nyerni ...

Áztatott magot, csírát tessék !

Na, azért ez mindjárt más, ugye ?

Miután megüresedett az itató-fürdő medence, rábíztuk a dolgot, a napra és a szélre. Mindkettő szívesen segített nekünk a kiszárításban. Alig telt el 10 perc, mattra száradt a tófólia. Lepucoltuk a szegély-farönköket, hogy azok visszarakása során ne kerüljön vissza mag a vízbe. Egészen véletlenül hoztunk magunkkal 80 liter vizet. Ha volna több kanna, akkor 120 lenne az ideális.

Indulhat a feltöltés ...

Haladunk, haladunk ... (80 liter ment bele, de kellene még legalább 40)

Elzártuk az etetőt, visszarendeztük a dekort, beültünk meglesni a dolgokat.

Csak pár percet voltunk bent, mert más dolgunk is akadt ... A hátterünk rendben van :-)

Jött zöldike, de az etetőből jobb helyre nem mozdult. 

Csalódottan mérlegelte, hogy kaja híján akarjon-e inni, fürdeni ?!

A mezei veréb is megdöbbent a változásokon ...

Aztán nagy lett a csend, beszállt a szemközti fa tetejére a karvaly.
Fejét nem tudtam fotózni.

Örvös galamb is vendégeskedik nálunk

Felmerült bennem egy-két technikai ötlet, megoldás, amit hamarosan meg is lépünk. Gyönyörű moha szőnyeg volt eddig a les közvetlen közelében, DE a hetek óta tartó aszályos idő miatt, sárgára száradt az összes. Felhasználtam volna dekornak. A hátsó dekorációval így némileg gondban leszünk, de majd kitalálunk valamit.

Az etető mögött, kb 100 méterre van egy nagyon kicsi tó, az konkurense lehet az itatónak, de ne feledjük el, hogy annak partjáról inni nehéz a kisebb madaraknak, fürdeni abban pedig lehetetlen. Nálunk nagyon tiszta a víz, és sekély. Abban biztonsággal fürödhetnek az énekesek. 

Mivel a les nagy vonzereje (az etetés) megszűnt, csak a fürdővízben bízhatunk. Örök dilemma ez minden évben, hogy képes-e az ember vizet hordani heti szinten, és versenyezni a párolgással ... Május végéig biztosan feltöltjük, de sajnos 150 méterről kell behordani a vizet, ami nem könnyíti meg az ember dolgát. Melletünk akác erdő végig, a túloldalon nyárfa-sor. Távolabb lovak, tehát a rovarok biztosítottak. Madár lesz, kérdés, hogy eljönnek-e hozzánk elegen ?!

Meglátjuk, hogy mi jön a leshez, ahol nyáron 45-50 fok lesz a dobozban :-)
Az viszont biztos, hogy szeptember végétől, április elejéig állandó fotótémát ad nekünk.

A kárpótlás jegyében

 Miután rendbe hoztuk a lebombázott és feldúlt madárlest, keserédes bizakodással látogattuk meg újra azt. Ez a poszt két alkalom képeit öleli fel. Hálás vagyok, hogy a természet visszaadta a gondoskodást, és megajándékozott minket szép fotókkal. Kicsit visszaállt bennem a világ rendje, és psilákoló lángként él bennem a remény, hogy eljön a béke a les körül. A felújítás után egy órán belül visszatértek az alapfajok, és a lombját még nem vesztett fa mögül jutó fényben készíthettünk pár kedves fényképet. Izgatottan dolgoztam ki a fotókat, és nagy örömömre tegnap, a totálisan nulla fényben megérkezett az a faj, melzet hosszú ideje vadászok, egy kultúrált kép elkészítése reményében. Egyszer - évekkel ezelőtt - mm-re pontosan ugyanoda, mint a régi lesnél, beszállt ez az izgága madár, és bár nem volt gyors záridőm a magas ISO ellenére sem, megszülethetett ez a fotó ...

A várva várt Ökörszem a lehető legszebb pózban, amit csak elképzelhet az ember ...

Széncinege őszi ragyogásban

Még egy kép a kedves és villámgyors ökörszemről ...

Kékcinege a hatalmas falattal

A megszeppent csúszka

És a méltatlanul mellőzött Mezei veréb

Egyszerű, de csodaszép

Egyetlen pillanat, és huss !

A harkálymászó-fa sokak kedvence, a lyukakba  eldugdosott eleséggel

Beszállás előtt, a közeli fán

Tablókép, visszanézve :-)

Gyönyörű hátterünk van

A harkálymászó-fa tetején ... Ide kerül a faj, amit minden madár nagyon szeret.

Várjuk a harkályt és az őszapókat, akik a közelben mozognak

Ha valaki az etető tetejére érkezne, ott is csodálatos háttér előtt fotózkodhat

Felborzolt kedélyállapot ...

Nem vagyok macskás, de ő gyönyörű. Sajnos ellensége a madaraimnak, de ez az élet rendje

Elmondhatatlan boldogság van a szívemben, hogy egy hét alatt így magához tér(hetet)t a les.

Bízom benne, hogy további meglepetések várnak ránk, az őszapók, a tengelicek, a harkályok, süvöltők, megyvágók, és a karvaly személyében, akik mind a közelben mozognak.