Hiába készül el egy les szerkezetileg, ha annak kinézete nem adja a fotókon az elvárt szinvonalat. Az egész lesfotózásnak részemről két sarkalatos pontja van. Egyik hogy elérjük a madarak megfelelő közelségét, másrészt pedig az esztétikus fotók lehetősége. Ez utóbbi tényező lehetetlen a les dekorációja és a környezet rendezése nélkül. Adta magát a feladat: Irány az erdő. Szebb beülő ágat, mohás dekort kerestünk, ami szebbé, élethűbbé teszi az itatót, ahol minden zajlik. Kidőlt, öreg fák mohás kérge után kutattunk, mely széppé teheti az itató végét, széleit. Pár éve jobb volt a felhozatal, idén kevesebb volt az erdőben a mohás kéreg. Némely esetben sikerült lefejteni mohaszőnyeget, azokat elhoztuk. Még mindig nem találtam meg azt a beülőt, azt és az olyan beülőt, amit évek óta álmodok. Hoztunk egyet ami nem rossz, de egyelőre nem építettem be még a "díszletbe" ... Fűrésszel, kislapáttal, tálcákkal, nagy vásárostáskával indultunk a sűrűbe ... Lássuk, mit sikerült összehozni !
Ezeket a fatörzseket kétfajta fűrész sem vitte el. A láncfűrész nem indult,
elment rá egy órám ! Kétütemű hulladék. Rühellem. Azért sikerült méretre szabni ...
Legfontosabb az, hogy a hátsó területet komfortosan lehessen fotózni.
300 mm-en ott kapjuk a legszebb hátteret.
hadd szokják a madarak az új lehetőséget !
Annak nem örülök, hogy sok a veréb és a gerle. (Kertvárosi közeg)
Más fajokat várok, de itt vannak ...