A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sony Alpha 6000 teszt. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sony Alpha 6000 teszt. Összes bejegyzés megjelenítése

2016-10-18

Sony 55-210 OSS teszt



Sony 55-210 f4.5-6.3 OSS


A Sony Alpha 6000 vázhoz, KIT-ben tartozott egy (egész jó) 16-50-es Sony alapobjektív. Nekem a kis KIT verzió van, tehát ehhez külön kell megvásárolni a Sony 55-210 f4.5-6.3 OSS objektívet. Nem véletlenül vásároltam így. Még a legolcsóbb helyen is igen drágának tartom a Sony A6000 double KIT-et. Véleményem szerint ár / érték arányban messze nem ér annyit. A 16-50-es objektív még csak-csak a vázzal, de majdnem 75.000 ft-tal kerül többe a dupla KIT. Külön megvásárolva az 55-210-es objektív, Magyarországon 90.000 ft körül mozog. Ítéletet kell mondanom, ez az objektív nem ér annyit. Tekintve, hogy mondjuk egy Nikon 50-300-as KIT objektív is ad f5.6 fényerőt 300 mm-en, és plusz 100 mm-t, a Sony 55-210, pedig már 200 mm előtt beesik az igen alacsony, f6.3-as fényerő tartományba. Nem beszélve arról, hogy 100.000 ft körül, egy nagyon jó Tamron 70-300 f4.5-5.6 Di USD Vc objektívet lehet venni Nikon vagy Canon DSLR vázra, ami még a Nikon 55-300-ra is vastagon ráver, képminőség, de főleg stabilizálás terén. Emiatt, hogy legyen 16-210 mm között objektívem, beszereztem használtan, jó áron egy Sony 55-210 OSS lencsét. Így a Sony táskában ott van a gép, ami (fókusztáv szempontjából) egyszerűbb feladatokra alkalmas. Hangsúlyozom, ami nagyon szomorú, hogy f6.3 fényerő az objektív vége. Nagy csodát tehát nem szabad várni ettől, az egyébként korrekt kivitelű, jó stabilizátorral rendelkező objektívtől, mely gyors reagálást igénylő helyzetben AF sebesség szempontjából, főleg közepes környezeti fényerőnél, nem mindig remekel.

Amikor múlt hétvégén megcsináltuk az itatós madárlest, direkt a Sony Alpha 6000-el vonultam ki, hogyha nagy hirtelen megjelennek a madarak, akkor ezzel lőhessek pár tesztfotót. Jöttek is igen hamar, ezért sikerült képekkel hazatérnem. A korrektség jegyében meg kell említenem, hogy az itatós lesben a reflex üveg, mintegy 1.3 Fé értékben levesz a kültéri fényből. Mikor a lesből kimegyünk, mindig elcsodálkozunk, hogy kint szinte vakító fény van, pedig bentről csak "jó fénynek" tűnik, a látható fénymennyiség. Ehhez hozzáadódik a kevés, f6.3-as fényerő, és már izzad is az egyébként korrekt kivitelű,  kis tele-objektív, még F7.1-es, de 6.3-as rekeszen is, ahol már lágy a kép. 

Az objektívhez tartozék az első objektív sapka, a hátsó kupak, a napellenző. Összeszerelése kiváló, minden jó fogású, finom és szépen megmunkált alkatrészek, lötyögés sehol nincs, az zoom vajpuha, kivitele szerintem szép, súlya barátságos, bár ami nem vas és üveg, az nem lencse igazán. Nem szabad hinni annak, hogy könnyű és kompakt. A legendás képminőséget és fényerőt adó régi objektívek nem véletlenül súlyosabbak. Például a Pentacon 50/1.8-as objektív kifejezetten nehéz ehhez képest, és csak negyede a fókusztáv, de üvegből van, fényerős, és csodálatos a képe. Tehát tekintsünk erre az objektívre úgy, hogy ez egy szép, kompakt KIT alapobjektív. Gyárt a Sony igen sok Sony E-mount-os jó fényerejű objektívet, de azt halandó, szerintem meg nem fizet(het)i.

Elfoglaltuk helyünket tehát a lesben, és be is állítottam a gépet a számomra szokásos módon. Mivel jó fények voltak, ISO 400-on indultam (az üveg miatt, mert egyébként kültéren ilyenkor DSLR vázon, fényerősebb üveggel ISO 200 lenne), A MODE, mert nekem háttérmosás kell, és ezért a majdnem legnagyobb rekeszt választottam F7.1 (azért nem 6.3, mert a legnagyobb rekesznél az átlag objektívek képe még lágy), egy fókuszpont (mert nem szeretem, ha mindenhová élességet állít, de a tárgyra pont nem esik igazán élesség), levettem az EV-t -0.3-ra, aztán -0.7-re, és vártam a madarakat. A vázon az White Balance (tapasztalatok miatt) nem AUTO WB, hanem USER 5500 Kelvin. Így kapok a Sony Alpha 6000-en kellemes színeket, főleg nagy fényekben, ahol hajlamos hidegre állítani a színeket (KIT objektívekkel)

Az első képeknél igen nagy csalódás ért, bemozdultak a fotók. 1/30, 1/50 záridőket kaptam, így nem csoda a bemozdulás, mert az izgága madaraknak kell az 1/250, vagy az 1/500. Azért is, mert (ugyan van stabilizátor), mégis a reciprok-szabály kimondja, hogy ha pld. 210 mm a fókusztáv, akkor a legközelebbi eggyel nagyobb záridő kell, tehát az 1/250 a minimum. A váz viszont igen lassú záridőket kalkulált. Mi az oka ennek ? Az, hogy átveri a gépet a reflex üveg, és a 6.3-as fényerő 210 mm-en kevés. Fel kellett húznom tehát az ISO-t 640-re, és akkor már nem mozdultak be a képek.

Mivel RAW-ban fotózom, így a zaj LightRoom-ban lehúzható, azt mondom, hogy ISO 1600-ig jók vagyunk. Sokak szerint ISO 3200-on is szép a Sony Alpha 6000 képe, én ezzel vitatkoznék. Ki szereti a zajt ?! Ha utólagosan adunk képeinkhez kis élesség többletet, a zaj csúnyán kijön. Maradtam a kompromisszumos ISO 640-nél. Azt gondolom, hogy további EV lehúzással, akár -1, -1.3 további záridő rövidülést (tehát gyorsabb expót) kaptam volna, de a sötét lesben sem tűnt világosnak a készített fotó, viszont otthon láttam, hogy - az alapértelmezett fényerő értéken álló - kijelzőn normálisnak látszó kép, monitoron, TV-n is igen-igen világos, néhol beégett. Ennek fényében a következő nagy tapasztalás, hogy a Sony A6000 kijelzője kicsit csal, (hogy elmondhassa a Sony, hogy nagy környezeti fényben is látható a kijelző) és nyugodtan le lehet húzni az EV-t, ahogyan a Nikon D7100-es vázon is alapból -0.3, -0.7 az EV kompenzáció, ha jó fényeink vannak.

Azt hiszem, eleget meséltem erről az objektívről, és annak vázzal való viszonyáról ahhoz, hogy megmutassam az erősen megdolgozott fotókat, melyek ott, a lesben készültek. Meg kell barátkozni a vázzal, és meg kellett tapasztalnom, milyen az 55-210 a reflex üveg mögött, ami - ismét mondom - 1.3 Fé értéket levesz a kültéri fény erejéből. Nem fogom az 55-210-re bízni a madárfotózást, de mindennapos eseményeken, szabadban, nagyon szépen használható. Átlagos sebességű az AF, főleg gyors témákhoz, némely estben akár rá is kell segíteni kicsit manuál fókusszal, ha téma mögött sok az apró faág, összességében viszont kényelmes utazó "kistele" objektív ez, a 16-50-es nagylátószögű és általános objektívvel, a vázzal, egy kis táskában, ahol szükséges, hogy lapuljon plusz 1-2 db akksi a géphez.

A Sony Alpha 6000 (KIT OBJEKTÍVEKKEL PÁROSÍTVA) tanulógépnek, videózásra nagyon jó, és MANUÁLIS OBJEKTÍVEK használatára pedig, átlagon felüli, kiváló. Nincs az a régi manuális objektív, mely ne menne rá fel adapterrel, gond nélkül. Az APS-C méretű érzékelő, a maga 6000 x 4000 pixelével zseniális. Nálam az M42-es és egyéb végű objektívekhez társított váz szerepét fogja betölteni, végeláthatatlan lehetőségeket adva 10-500 mm között, valamint makrózáshoz közgyűrűvel, hangulatos gyönyörű mosású képek készítéséhez, és videózáshoz, nagy fényerejű, szép képet adó 30-40 éves objektívekkel.




Elég a duma, jöhetnek a fotók ...


 Dekoráció a les végében

 Széncinege a beülőn, 2.5 méterre, 20 méter távolságban a háttér

 Kékcinege

 Szűk lett a tükörkép

 Talán ez a kép sikerült a legszebbre

 "Művészkedjünk"

 Kicsit kevesebb fényben ... Elbújt a nap

 Bocs a ferdeségért ! A háttérmosás 7.1-en nem elégséges

A Nagy fakopáncs 3.5 méterre, a fatörzsön volt



Remélem, hogy a teszt segített elhelyezni ezt az objektívet a palettán, és elegendő információt nyújtott egy leendő döntéshez. Köszönöm, hogy végig olvastad ezt a posztot, s bízom abban, hogy ha szakmai oldalról érkezel, nem volt túlzottan száraz :-)








2016-09-27

Sony Alpha 6000 teszt

Egy okosan átgondolt rendszer racionalizálás, és egy kis bizniszelés után, elérhetővé vált számomra egy Sony Alpha 6000, a hozzá tartozó Sony 16-50 f3.5 - 5.6 OSS objektívvel. Miért is döntöttem emellett ? Sajnos, mikor a Nikon rendszert választottam, nem gondolkodtam még manuális, régi optikákban, de a fotózással eltöltött éveim alatt, ennek igénye egyre erősödött bennem. Látóterembe került nem egyszer a Sony MILC paletta, és egyre többet olvastam róla, s láttam igen sok tetszetős fotót, mely ezzel a rendszerrel készült, és a jó öreg legendás manuális objektívek valamely darabjával. A Nikon D7100-es DSLR gépemmel meg vagyok elégedve, de a bázistávolsága miatt arra manuális objektívet tenni, "faragás", vagy lencsés adapter nélkül, végtelen fókusz hiányában sajnos nem lehet. Nem vagyok elégedett a D7100 videós képességeivel sem. Ugyan nem profilom a filmkészítés, de azért olykor-olykor felmerült bennem ez az igény is. Szóval olvasva a Sony MILC-ekről, szépen kialakult bennem az igény egy ilyen gépre. Eladtam olyan objektívet a lencséim közül, mely drága, de nem használtam ki, és megvásároltam a Sony Alpha 6000-et. Ebben a tesztben szubjektíven írok a tapasztaltakról, nem professzionális szakmai igényességgel, hanem mint lelkes amatőr fotósként szerzett első benyomások ismertetésének céljával. Vegyük akkor sorba a vázat, az objektíveket, és minden kiegészítőt, melyet eddig szereztem hozzá ...


Sony Alpha 6000 + Sony 16-50 f3.5-5.6 OSS


Hivatalos termékfotó !

Hivatalos termékfotó !

 A váz, az általános és a kis teleobjektív + Pentacon 50/1.8 adapterrel

 A Sony nem mellékel vázsapkát, vakupapucs fedőt, sem hátsó sapkát a 16-50-hez

 Tükör nélküli (MILC) rendszer, ASP-C érzékelő (6000x4000 px)

 Sony 16-50 f3.5-5.6 OSS nagylátó és általános objektív

A használtan vásárolt Sony 55-210 f4.5-6.3 kis-teleobjektív (6.3 !!!)



Vegyük akkor sorra a tapasztaltakat !

Igen kicsi dobozba zsúfolja a Sony a terméket, mégis benne  van minden, ami kell. Megtaláljuk a leírást, a szükséges szoftverekről egy-egy ismertetőt, a vázat, a 220-as töltőt, mely USB-vel csatlakozik a gépre, és így tölt, a Sony 16-50 OSS objektívet, a vállpántot, és talán így kb. ennyi is az egész. CD nincs hozzá, minden letölthető a netről.  Szeretném megjegyezni, hogy igen komoly negatívumként értékeltem azt, hogy a Sony egy cserélhető objektíves géphez nem mellékel aknafedő kupakot, és nem ad a géphez vakupapucs védőt sem, pláne, hogy a vakupapucs egy speciális része a váznak, ahová nem csak vaku mehet, hanem egy ott csatlakozó Sony mikrofon is, amely csak így működhet, s nem helyettesíthető kínai külső mikrofonnal, lévén, hogy a gépen nincsen mikrofon bemenet. Ez "okos húzása" a gyártónak, és anyagi teher annak, aki nem szeretné, hogy a géppel készített videóban hallható legyen az objektív fókuszmotorja, s ezért külső mikrofont használna. Nem lep meg ez a Sony részéről. A váz java része fémből van, fogása számomra kellemes, de a nagyobb kezűeknek zsonglőrködnie kell kissé. Mégis maga a készülék stabilan fogható, kezelőszervei számomra kézre esnek. Egy furcsaság van, hogy nincs a gépen EV kompenzáció gomb, bár a menüből ez gyorsan elérhető, illetve a jó helyen lévő Fn gomb felől is. Továbbá elérhető ez gyári alapértelmezett funkcióként is, az exponáló gomb melletti C1 funkció gombon is. A gép beépített vakuja nagyon erős, csodás mechanikával ugrik fel rejtekéből a vázon. Nekem nagyon tetszik ez a megoldás, finom és stílusos. A 16-50-et gépre helyezve, már a stabilitást elősegítő váz-súlyt kapunk. A gép, nekem, mint DSLR-hez és portré markolathoz szokott fotósnak is, egészen kellemes. A kezelő szervek rendben vannak, pontosan, jól működnek. A markolat egészen ergonomikus, a kidolgozottság pedig számomra nagyon nagyon szép. Érződik, hogy ez nem kompakt, nem bridge, hanem MILC. Miért írom ezt ? Azért, mert soha nem gondoltam, hogy ez a kategória be tud törni az én életembe, de megtörtént. Örülök, hogy van egy ilyen kis "kompakt", jól összerakott, sokat tudó, nem 2 kg-os rendszerem, mely ugyan kiváltani nem fogja a DSLR-t, mondjuk természetfotózás és 300 mm-es objektív terén, de lássuk be, nem kell mindig a nagy DSLR váz, a hatalmas táska. Egyéb alkalmakkor, makrófotózáshoz, családi események megörökítésénél, ahol nem elég a telefon nagylátószöge, ez a kis gép, a maga két objektívjével, tökéletesen elég. Képaránya 3:2, vagy 16:9 lehet. Nem szabad megfeledkeznünk a beépített WiFi, és az NFC szolgáltatásról sem, melynek segítségével képeinket, videóinkat játszi könnyedséggel juttathatjuk telefonunkra, táblagépünkre, vagy az élőképet bármilyen még nagyobb kijelzőre. Apropó kijelző. Kinyitható, fel-le billentjető, 3 coll, és 921.000 színárnyalatos. Az intelligens elektronikus kereső (EVF) pedig mindenről tájékoztat bennünket, és az általa adott élőkép, és minden felhasználót segítő ábra tökéletesen látható. Nem hittem volna ... Igen nagy meglepetés ez számomra, s ez a szolgáltatás emeli többek között ezt a modellt, az előd, Alpha 5000 fölé. Micro HDMI, és univerzális mini USB porttal rendelkezik, melyen keresztül tölthetjük a 300-350 kép elkészítéséhez elégséges akkumulátort. Én javaslok hozzá beszerezni még akkut, melyeket egy közös, 2 akksis töltővel érdemes újra és újra, kapacitásának csúcsára emelni. Ez beszerezhető 8.000 - 13.000 ft között, attól függően, hogy van-e autós töltő a szettben. Érdemes továbbá egy vakupapucs védőt, egy vázsapkát, és egy LCD fóliát is feltenni a gépre.


Térjünk rá a műszaki paraméterekre !

APS-C szenzor, tehát 1.5x-ös a szorzó, 24 MPx, 6000 x 4000 effektiv képpont. Tükör nélküli fényképezőgép, túlnyomó többségben fém házzal. Sony E bajonettes csatlakozás, de adapterrel minden rámegy, és a szerencsés bázistávolság miatt mindenféle régi objektív (L39, M42 -től kezdve, Canon, Nikon, Pentax, PSix, minden az égvilágon) működik is rajta. A gép bekapcsolási ideje nem túl kapkodós, de megfelelő. Videót FullHD-ban rögzít, 60 fps-el, stereo hanggal, képminőségét tekintve normáls és finom jpg, RAW, és RAW+JPG választható. A veszteségmentes képformátuma saját kiterjesztésű, ARW file, melyet az Adobe termékek támogatnak, megfelelő frissítés után. Üzemmódok: Intelligens auto, Super auto, Program auto, Apertura prioritásos, Shutter prioritásos, Manuális, Memory recall (presetek használata), Movie, Panoráma. Scene témák. (Portré, sport, makró, tájkép, naplemente, éjszakai mód, éjszakai kézben tartott, éjszakai portré, alacsony fényű hiba-javított módok. Maga a gép a Sony mezőnyében a középkategória teteje, már csak az elektronikus kereső miatt is, és a fém vázat tekintve úgyszintén. Efölött van a Sony 7-es sorozata, ami már full frame érzékelőt és professzionális vázat jelent. A gyártó elhagyta a NEX megnevezést, és innentől csak 5xxx, 6xxx, és 7-es sosozat létezik. Időközben megjelent a Sony Alpha 6300, érdemes annak is utánaolvasni.

Videó esetén további választások: Teljesen automatikus, rekesz előválasztáson alapuló, expozíció idő előválasztásos, teljes mértékben manuális alapú videó. Na ez az, amitől gyönyörű a videózás ezzel a géppel, a nagyon rendben lévő minőség mellett is !

A fényképezőgép menüje "első olvasatra" több, mint elégséges. Nem akarom felsorolni, mi minden állítható, de egy dologra külön felhívom itt a figyelmet. Ez pedig nem más, mint a Focus Peaking nevű szolgáltatás. Ez arról szól, hogy aktiválva ezt a feature-t, kapunk egy éles-rész visszajelzést, így nem csak a kijelzőn, vagy az egészen jó elektronikus keresőn keresztül látottakra hagyatkozhatunk, hanem erre a fehérben, sárgán, vagy pirosban mutatkozó, nagyon korrekt visszajelzésre is. Kézből, manuális objektívvel, átnézeti keresővel készített makró képek esetében, az első tesztek során varázslatosan éles fotókat kaptam, hangsúlyozom, AF és stabilizátor nélküli, manuális objektívről beszélek. Tehát az adapterezhetőséget, és az éles részek kiemelését nyújtó funkciókkal, egy csodás manuális objektívekre épülő rendszerhez juthatunk. Azt hiszem, ez az egyik legnagyobb előnye ennek a Sony MILC gépnek. Nagyon sokan szeretnek (és engem is egyre jobban vonz) ezekkel a régi, de csodálatos rajzú, elérhető árú objektívekkel fényképezni, s ez, erre a rendszerre építve nagy eredményekkel, könnyen megvalósítható.


Használat során szerzett tapasztalataim:

Én ebben a tesztben szubjektív módon szeretnék mesélni erről a gépről. Igen sok helyen olvashatunk részletesen a gépről, a szokásos tesztelős cikkek szerkezetét követve, de ismételni azokat nem szeretném. Mondanék inkább pár szót azokról a dolgokról, melyekre én felfigyeltem.

Első körben azt jegyezném meg, hogy a gépre oda kell figyelni. Fotózásban jártasabb felhasználók nem nagyon fotóznak autó módban. Ennek fényében én is az A mode-ot preferálom, ritkábban - például egy gyors röptű Kacsafarkú szender fotózásakor - a záridő előválasztást, illetve más esetekben a teljesen manuális M mode-ot alkalmazom. Szükség is van a gép esetében arra, hogy bizonyos dolgokat ne bízzunk rá. Gondolok itt azokra a szituációkra, amikor nagy fényben kényszerülünk fotózni. Ekkor az alacsony ISO érték mellett (a gép ISO 100 - 25600 között dolgozik, mely 1600-ig nagyon korrekt, 3200 felett kompromisszumos) is, le kell húzni az EV-t, -0.3, -0.7-re, illetve nem szabad engedni az AUTO WB-t, mert véleményem szerint (!) ekkor a gép beégett, illetve hideg képeket készít. Ezért én az EV-re nagyon figyelek, és az ISO beállításoknál, a rengeteg előre definiált mellett, a fix 5500 Kelvint használom. Nem szeretem a képeket túlmelegíteni, ahogyan a Canon vázak teszik túlnyomó többségben (a Nikon hideg, a Canon narancs, alapértelmezetten), de azért nem tetszik a hideg fotó sem. Az 5200 - 5500 Kelvin jó standard lehet. (és az is, véleményem szerint). Megfigyeltem, hogy alacsony fényekben, felhős időben az AUTO WB szintén elhűti a rögzített fotót, de erre is megoldás az előbb említett út.



Adapterezhetőség:

Szerencsés rendszer ez, mert bázistávolsága, adapterek alkalmazása során, minden más rendszer objektívjeihez kitűnő eszközt biztosít. Nekem Nikon és M42 végű objektívjeim vannak. Az e-bay-ről, de Magyarországról is, számtalan helyről szerezhetünk adaptereket. Én NEX-NIKON, és NEX-M42-es adaptereket szereztem be idáig. Ezekkel ragyogóan elleszek, ha hozzá veszem még a közgyűrűsoromat, és egy esetlegesen később beszerzendő 2x Teleconvertert is. A Nikonos adapter támogatja a rekeszállítást, melyet elvileg a Nikon DSLR váz felől vezérlünk a modern objektíveken, az M42-es adapter pedig egyszerű, mint a faék. Létezik ezekből talpas változat is, melynek segítségével, nagyobb, és nehezebb objektívek is felrakhatók a kis Sony MILC-re úgy, hogy nem a váz van az állványon, hanem az objektív, és arra csatlakozik a gép, tehát a súlyt így nem a Sony, egyébként fém bajonettje hordozza.





Tesztelés, tesztfotók:

A tesztképek egy felhősnek induló napon készültek, amikor is egyszer csak kora délelőtt megnyílt az ég. Előkerült a nap, de a napszakból adódóan, erős fények voltak. Magammal vittem a közepes Sony táskában jól elférő vázat, a 16-50-et, az 55-210-et, és az adapterrel felszerelt Pentacon 50/1.8-at is. A képek ezekkel készültek.

RAW fotókat készítettem, melyeket Adobe Photoshop LightRoom-ban hívtam elő, és korrekcióztam. Tehát a tesztben - számomra megfelelően - előhívott, és szerkesztett fotók láthatók. Azért nem teszem ki a gép eredeti (módosítás nélküli) fotóit, mert úgyis az számít, hogy mit lehet kihozni ezekből a képekből, amelyek majd a netre, blogokba, és nyomatok formájában a falakra kerülnek. Tiszteletben tartom, sőt becsülöm azokat, akik nem használnak képszerkesztő szoftvert (megjegyzem, én sem effektezem a képeimet, narancsra meg lilára a naplementét), de vágni, kontrasztot, fehéret-feketét, csúcsfényeket állítani kell, és érdemes, zajt szűrni pedig szükséges, mert a RAW-ból JPG lesz ... Tudjuk miért kellenek ezek a korrekciók, melyek túlzásba viteléért, mindenki maga felel.



Sony E 55-210 f3.5-5.6 OSS

Sony E 55-210 f3.5-5.6 OSS nagylátószögű és általános objektív



Mint más nagy gyártóknál, így itt a Sony esetében is, az önálló vázon kívül, kapható KIT és DOUBLE KIT verzió is, az ALPHA 6000-ből. Az egy objektíves változathoz adják ezt az alap, stabilizátoros lencsét, mely a "18-55" kategóriába sorolható. Képminősége középszerű, de nem rossz. Zoomolás az oldalt található negyed körívet bejáró csúszkával lehetséges, viszonylag finom átmenetekkel, és visszajelzést kapva a kijelzőre, vagy a keresőben mm-ben. Könnyű, kicsi, de elég jól használható alap objektívről beszélünk. Maga a Sony, de már 3rd party gyártók is forgalmaznak az E bajonetthez magasabb minőséget képviselő objektívet, de aki olyat akar és TUD venni, az csak váz verzióban vásárol, és átugorja a KIT objektíveket. Én ezt nem tehettem meg. Összefoglalva egy nagyon is szépen használható, kielégítő, és jó objektívet kapunk. Hajlamos vinnyettálódni, de azt a RAW korrekció egy kattintásra elintézi. Önállóan beszerezve, a cikk írásakor, 127.000 ft, de megesküszöm, hogy ennyit nem ér. Akinek ilyen kell, KIT-ben vegye, vagy használtan ! 7 lamellaából,  ED és szférikus lencsetagokból áll. Elektromos zoom, és beépített stabilizátor adja az értékét.

















Összességében tehát elmondható, hogy a váz, a hozzá adott alap nagylátószögű és általános objektívvel egészen jól teljesít. Utólagos feldolgozási munkát igényel a lencse, de ha már a gép tud RAW-ot, melyben ugye lényegesen nagyobb tartalék potenciál rejlik, akkor amúgy is szükséges ez. KIT-ben beszerezve, elfogadhatónak és ajánlottnak értékelem.



Sony E 55-210 f4.5-6.3

Ami elsőre szembetűnik, az az utolsó harmad mm tartománynál jelentkező 6.3-as fényerő, amit én egy 210 mm végállású objektívnél gyengének találok. Ha más gyártók tudnak csinálni nagyjából ennyiért szintén stabilizátoros objektívet 300 mm végállással, akkor ez harmat gyenge dolog a Sony-tól. Viszont a stabilizátor 4 stop-nyi előnyhöz juttat minket. Ezzel portrézni, és 8-10 méterre elfotózni egy 7.1-es rekesszel, megfelelő. Öszeszerelése kiváló, ízléses finomsággal jár, az élesség állító gyűrű korrekt, anyagfelhasználás teljesen rendben van. Optikailag igen középszerű, utómunkával menthető. Háttérmosása átlagos, zavaró dolgok elvétve fordulnak csak elő a háttéerben. Én a CA korrekciót természetesen alapból mindig beállítom, ahogy a képek bekerülnek a LR-ba, így CA-val, főleg mely számottevő, nem találkoztam. 3.8 x-os optikai zoom, stabilizátor, 7 lekerekített lamella, ED és aszférikus lencsetagok alkotják. Nem ezzel fogom én sem elkészíteni a nagy fotókat, már csak azért sem, mert a 210 mm rövid, és azért sem, mert például a Tamron 70-300 USD Vc objektívem képminőségét nem éri el, de portrézni, 8-10 méterre "elfotózni" megfelel. Belefér a kis MILC táskájába, másik két objektívvel együtt is, ezért ajánlott kategóriát kap, de képminősége, főleg az utolsó harmadban, még 7.1-re lerekeszelve is, hajszállal elmarad a másik, 16-50-es KIT objektívtől. Én természetfotós szemmel vizsgálom, ahhoz marad a Nikon D7100 DSLR és a 70-300-as stabis Tamron. Mindenesetre, lesz olyan helyzet hamarosan, ahol 3-4 méterre lévő madarakon kipróbálhatom majd ezt a kis-teleobjektívet. Ígérem, akkor ez a blogbejegyzés, egy-két ilyen körülmények között készült fotóval bővülni fog. Jöjjenek a tesztfotók:


Sony E 55-210 f4.5-6.3 OSS (kis) teleobjektív












 @ 55mm

 @ 210 mm

 Nem volt AF-C (követő autófokusz)-on !





 Kedvenc koraőszi témám esetében jól teljesített (sárguló napos levelek, sötét háttér)

 15 méterről



 Kissé keveslem a mosást, de ezt adja 7.1-en, mely kell az élességhez



4 méterről



Manuális (M42) mámor:

Mint írtam, nagyon könnyen adapterezhető a Sony, és viszonylag elérhető áron van hozzá minden. Még olyan Nikon-os adapter is kapható, igaz horror áron, amelynek segítségével a váz felől lehet állítani teljesen elektronikusan a Nikon lencsék rekesz értékét. Én egy sima NEX-M42 és egy NEX-Nikon (manuális) adaptert szereztem és szerzek be (az utóbbi most jön postán), és egy csodálatos Pentacon 50/1.8 objektívet, melyet közgyűrűvel és telekonverterrel is tesztelni fogok. Talpas adapterem gyönyörűen illeszkedik a bajonettbe, és abba lágyan tekeredik bele az M42 menete. Itthon kézből makróztam már ezzel a manuális objektívvel, és szétájultam a Focus Peaking funkciótól, illetve ennek az objektívnek korrekt képétől. Az ebben a tesztben szereplő igen kevés Pentacon-os kép tehát ezzel a Sony vázzal, és a képeken látható adapter segítségével készültek. Bemutatom ezeket is.


Pentacon 50 mm f1.8 + fém napellenző és adapter

Az objektív közelebbről

A fantasztikus adapter, mely utat nyit az M42 felé ...

 Pentacon 50/1.8

 + egy kicsi élesítés

Pentacon 50 mm-en, "tájfotó" üzemmódban



Videókat is készítettem, de ide semmi feltenni azokat, mert a minősége feltöltéskor leromlik, Vimeo-zni meg emiatt nem fogok. Lesznek majd természetfotós snittjeim, és egyszer-egyszer vágok majd belőlük kis filmeket, mert a videózás felé is kacsintgatok, de abba még bele kell ásnom magam.

Figyelmeztetésképpen megjegyzem, hogy kicsit szedegetni kell egy-két szoftvert a Sony és az Adobe oldaláról, hogy a Windows bélyegképeket mutasson, hogy a RAW-okat megegye a PS és az LR, hogy könnyen áttölthessük a videókat is. Igen sok androidos alkalmazás létezik, mely a kamerát vezérli, és megtoldja annak amúgy sem szűkös szolgáltatás parkját.






Végezetül és összefoglalva:


A SONY középkategória tetején álló MILC rendszerű Alpha 6000 váza, két objektívvel jó választás, de nem olcsó. KIT-ben vásárolni csak annak érdemes, aki nem akar vad témákat fotózni, hanem csak amolyan nagyon jó mindenes gépet szeretne, igazán fejlett videóval, stabilizátor lencsékkel. Viszont amiért mindenképpen AJÁNLOTT ÉS JAVASOLT kategóriába teszem az Alpha 6000-et, az a manuális objektívek fogadásának képessége, az igényes kivitelezés, a jól átgondolt, és feszes működésű kezelőszervek, az adapterezhetőség, az ASP-C méretű szenzor, a nagyfokú felhasználóbarát szolgáltatás-rendszer, a paraméterezhetőség.

Én ennek a gépnek a létjogosultságát, a manuális objektívek világába való kalandozásában látom.
Alig várom, hogy makrózhassak vele, videózhassak, és eljátszhassak 50 és 135 mm-en. Igaz, ősz lévén a makrótémák egyre fogynak, de akkor zuzmókat, és jeges ezt-azt fogok fotózni, makrótéma gyanánt.

Nem csalódtam ebben a gépben, sem ebben a rendszerben, sem a MILC kategóriában, és még messze nem ismerjük egymást eléggé. Akárhányszor benézek a menübe, mindig találok újat, s még igen sok fotót kell lőni ahhoz, hogy elmondhassam, igen, kiismertem ezt a gépet. Addig, míg ez el nem jön, használom örömmel, és csodálom szépségét, fémváza adta technokrata jellegét is.


Ez a blogbejegyzés várhatóan bővül majd.