Virágvadászat-makrók

Múlt szombaton, és vasárnap, ahogy az előző blogban említettem, makrózgattunk is. Ebből szeretnék egy miniválogatást megosztani itt, kevés szöveggel. Amiért hasalni kell, azért hasaltunk. Minden kép Tamron 90 mm f2.8 Di SP objektívvel készült. Idén különös tekintettel leszek a makró témákra, mert nagyon érdekel ez a műfaj. Igyekszem fejlődni ezen a téren, meglátjuk mit hoz 2015 ...

Nem értek a növényekhez, virágokhoz, ezért nem írok a képek alá

És megint a madarak

Múlt szombaton, a Fotósok egymásért facebook-os csoportból ismert fotóstársammal jártam a lesben. Feri kommentelt egy keserűt, hogy nincs módja lesből fotózni a madarakat, így meghívtam őt, mert annak idején, míg nem volt saját lesem, én is kaptam egy meghívást Balics Gábortól. Indíttatást éreztem arra, hogy most én segítsek valakin, így szerezve örömöt, és fotós élményt neki. Kiérve a leshez körbejártunk, megmutattam a helyet, és töltöttünk vizet az itatóba. Nincs még meleg nyár, de a két húszliteres kannát simán benyelte. Leengedtük az üveget védő előlapot, bevackoltuk magunkat, és már jöttek is a kis drágaságok. Ebből a fotózásból szeretnék ízelítőt nyújtani ebben a bejegyzésben. Mikor elmentek a fények dekoráltunk még kicsit a széleken, és a végén hasaltunk a fűben pár virágfotóért. Ezeket a makrókat egy másik bejegyzésbe fogom betenni. Másnap, feleségemmel mentünk ki. Ahogy kész lett az ebéd, ételtartó dobozokba tettük, és irány a les. Bent fogyasztottuk el az ételt, miközben ment a 145x50-es "képernyőn" a NatGEO Wild ... Pazar vasárnapi ebéd volt ez.

Végre eljött hozzánk a Vörösbegy

 Kékcinege, a "kis japó"

 A Meggyvágó ma sem maradhatott el

 Széncinege, háttérben az akkor még nem korrekt dekorációval

 Volt olyan, hogy 3 vagy 4 Szajkó is kergetőzött az itatón

 Új faj a Mezei veréb is

  

 Bár rövid ideig volt velünk, több kép készült róla

   

 Egy közelit, ha szabad :-)

 Jó húsban vannak a Széncinegék errefelé ...

 A felügyelő ...

 

És egy kis harc, a jobb helyekért

Vasárnap, mint írtam, feleségemmel mentünk ki. Újabb beülőágat, további dekorációkat, és egy 180 cm magas, 15 cm átmérőjű harkályos fatörzset helyeztünk ki. Miközben ebédeltünk, indult is műsor.

 A Széncinege egyszerűsége magával ragadó

A Nagy fakopáncs 10 perc útán, kúszott is fel a vajért az új fatörzsre

 Lassan kezdenek inni és fürdeni, az evés helyett

 A Szajkó okos madár, figyelte magát a reflexüvegben

 Nem bírta ki a Fekete rigó, és végre lejött hozzánk inni

 És persze fürdeni

 De a Meggyvágóval keményen meg kellett küzdenie

 Végül a vaskoscsőrű nyert

 A fiatal hím vélhetően sokat tanult az esetből ...

A fotók sorát, ezzel a szép Szajkó portréval zárhatom

Úgy érzem Feri nevében is elmondhatom, hogy szép szombatot zártunk, feleségem pedig hozzám hasonlóan ismét jól érezte magát a lesben, és kedvére fotózhatott. Szombaton, és vasárnap is makrózással zárult a nap, melyről a következő bejegyzésben mesélek, és mutatok képeket.

Itatós madárles 2015

Ha valaki még tudja követni az itató sorsát, azt olvashatta, hogy 2014 februárjában beindult az I-es, földbe süllyesztett itatós les. Ez 2014 májusában nem csak hogy fajokban, de látogatókban is teljesen beállt, dacára annak, hogy még Fácánt is fotózhattunk belőle. A lest átköltöztettük egy erdő melletti fennsíkra, nem hozott sikert a II-es les sem. Harmadik helyre elköltöztettük, egy intézmény védett kertjébe. Figyelve a madarak mozgását, oda telepítettük, ahová minden logika diktálta. Itt már talpakon állt az itató, a detektív ablak aljának síkjával egy magasságban. El is jött a tél, itt a III-as lenél, de ott az emberi zavarás, és a kevéske fény akadályozott minket. Amúgy is etettünk inkább, de az intézmény más területén is próbálkoztunk beülő ágas etetéssel, lessátorral. Ez hozott eredményeket, de azt mobil lesnek aposztrofálom. Végül a III-as les, és a mobil sátor egész szép téli fajlistát adott. Most pedig átköltöztünk egy elszeparált helyre az itatós lessel és bódéval, ez tehát a IV-es les. Ez a blog bemutatja a költözést, és az első zsengéket, a dekoráció nélküli első képekkel kezdődően. Innentől ez lesz a fix itatós les, és télen e köré fogjuk szervezni az etetést is. Így április elején felesben itatunk-etetünk. (Bizonyos fotók mobiltelefonnal készültek)

Érdekes módon, most a Meggyvágó a leggyakoribb faj

Feltöltve, bedekorálva, üveg a helyén. Még festjük, moházzuk ...

Az átköltözés története ...

 200 x 150 x 6 cm , tófóliás, lábakon álló itatómedence, Felraktuk ...

 Köszönet Bengő Péternek, mert ez több mint egyemberes mutatvány

 A bódé 200 x 150 x 170 cm. Mikor építettünk az őszapók jöttek

a farönkön látható fehér vajra, gyakorlatilag mint ha ott sem lettünk volna.

 140 x 45 cm-es, 4mm vastag detektív üveg helye

Ilyen mikor becsukjuk. Itt még nem volt benne víz, nem volt dekoráció

Így fest most alapból a les, ide várjuk majd a madarakat. Egyelőre még etetünk is, de inni már jönnek. Szépen át fognak térni az ivásra, fürdésre annak függvényében, hogy mennyire találnak majd friss, élő táplálékot. Igen sok munka áll benne, de szeretjük. Körbe fogjuk festeni újra, és kap egy normális tetőt. Az is lehet, hogy zsindelyt. Majd kiderül. Vegyük akkor sorra, hogy kiket láttunk a lesnél az elmúlt egy-két héten ?!

 Széncinegét

 Meggyvágót, amikor még nem volt dekoráció

 Kékcinegét, aki inkább enni jár még, mint sem fürdeni

 Erdei pinty hímet, 

 És tojót, akik csak a földről hajlandóak enni

Nagy fakopáncsot (hím)

Szajkót

 Csuszkát

És még egy Kékcinegét

A nagy madárforgalom feldolgozása után, körülnéztem a környéken, és összevadásztam egy ideiglenes, faháncsokból álló dekorációt, hogy eltakarjam az igen hasznos, ám de ronda tófóliát. Ezek után más jellegű képek születhetnek majd ... DE ezzel a dekorációval nem vagyok teljesen elégedett, így gyűjtünk majd szebb, még mohásabb háttér-díszletet, hogy igazán szépséges képeket készíthessünk.

 Jelenleg ilyen a bal sarok, ide jutott moha

 Itt pedig az "itató-kő" a bártalanabbaknak

 Na jó, a Meggyvágó nem bátortalan :-)

 Csak figyel ...

 És ha nyugi van

 Szemügyre veszi a vizet

 Aztán szomját oltja ...  

 Közben érkeznek balról is

és jobb szélről is

 Ez a Kékncinege 0 cm távolságra jött, és az üvegben nézte magát.

Zárszónak annyit, hogy még mindig úgy gondolom, érdemes etetni. Ha az ember kiteszi a vajat, akkor az Őszapók elözönlik a lest. Mikor összeraktuk a cuccot, volt maradék vaj, melyen az apók a nagy fakopánccsal osztoztak. odavannak érte. Azt hiszem, hogy a téli, sátorhoz szabott magasságon változtatva, egy legalább 120 cm magas fatörzset fogok beásni, a mostani 90 cm magas helyett, mert ott szebb képek készülhetnek majd, és nem kell felállni a Harkályfotózáskor, s ezzel megzavarni őt. Jelenleg egy téli etetőhely működik, mellette az itatós les, és ehhez kell hangolni mindent. Szükségét érezzük még egy beszállónak balról.

Itt nyugi van, az itatós les eggyel ez előtti helye nem volt ideális fényviszonyokat tekintve sem teljesen. Itt jó a háttér távolsága, ki is fog zöldülni, és az erdő széle a lestől 10 méterre van. Nyáron, mikor megjön a nagy meleg, bízom benne, hogy sokan fognak ide járni inni.