2013. június 14., péntek

Madárgyűrűzés és Apaj puszta II.

Második nekifutásra sikerült részt venni egy madárgyűrűzésen az Ócsai madárvártán, ahol nagyon nagy tudású, és barátságos emberekkel találkozhattam. Feleségemet, és Kincsőt vittem magammal erre az útra. Videón is rögzíthettük a gyűrűzés menetét, s eközben igen értékes szakmai tapasztalatokkal gyarapodhattam. Nem is hittem volna, hogy ennyire sok paraméterét rögzítik egy befogott madárnak, mielőtt a gyűrű felkerül rá.
Pár óra elteltével tovább indultunk az Apaj tájvédelmi körzetre, melyet már bejártunk Steve-vel, és végigfotóztuk a területet ketté szelő műút menti bokrokat, és villanypásztor vezetékeket, melyeken minden esetben találni érdekességeket, például Barázda billegetőket, Sárga billegetőt, Tövisszúró gébicset. Ezekre és más élőlényekre vadászó ragadozókat, magyar őshonos haszonállatokat ...

Szóljon ez a blog (mint második felvonás) ismételten Ócsáról és Apaj pusztáról, a környéki Kiskunsághoz közel eső puszta-vidékről, annak varázslatos, koránt sem egyhangú világáról.


Csíkosfejű nádiposzáta

Kutyaszőrös szőnyegen napozó gyík ...

 A madárvárta környéki erdőben, igen sok odú található (Széncinege fiókák)

 A gyűrűző fogó, kinézete ellenére kíméletes szerszám, főleg az avatottak kezében

 Kezemben az idei első fészekalj egy példánya

 Evező tollak mérése. Még a lábujjak hosszúságát is megmérik ...

 Csőbe húzva ... Csak ilyen formában mérhető a madár súlya

 Gondos nyilvántartás

 A gyűrűzés kellékei


Miután a madárvártán végeztünk, és beszélgettünk mindenkivel, indultunk tovább Apaj pusztára, ahol vízimadarakat, és énekeseket egyaránt szerettünk volna lencsevégre kapni. Alig egy hónapja jártam itt ezt megelőzően, még is mint ha sohasem találkoztam volna még ezzel a vidékkel. Annyi új és új szépség, látnivaló fogadott, hogy egyetlen percben sem tudtam azt érezni: "Na ezt már láttam". Élettel teli, varázslatos táj, hatalmas terekkel, olyan érzéssel, mely alapján az ember kicsinek érezheti magát, nagyon helyesen ! Itt a távolság, a vizek, a szabadon tartott állatok a főszereplők, s az ember megérzi, meddig tart az ő hatóköre. Azt hiszem szükségünk van arra, hogy megállva, olykor-olykor rádöbbenjünk arra a világra, melyet a városokban élve csak televízióban láthatunk.


 Az Apaj pusztai területet kettészelő 

 Szürke gém (Az autó mellett repült, én meg ritka helyen: anyós-ülésen)

 Fehér gólya. Ha megérkeznek, kerek a világ !

 Bivaly. Na vele nem vitatkoznék. Nagyon megnézi magának az embert ...

 Olyan szépen tükröződik a fatörzsön a víz játéka. Nem messze innen az egyik tanösvényes kilátó.

 A vörös vércse zsákmányát lesi, ha észre veszi, szitálva lebeg felette egy helyben.

 Egerész ölyv. 80-100 méter magasban

 Szürke marhák delelnek a kilátóval szemben

 Jámbor módon, kérődzve figyelik az embert

 Tűzlepke (ha jól tudom)

 Nagyon közel mentem a villanypásztorhoz. Érezhető volt, hogy zavarom őket.
Nem is maradtam tovább, ahogy meg volt a kép. Hosszasan néztek még utánam ...

Hazafelé, még három (kutya méretű) mezei nyúl is megmutatta magát



Még mindig szeretnék visszamenni, kifejezetten a halastavakhoz.
Tudom, hogy ott még több vízimadárral találkozhatok. Június 24.-én talán sikerül.
Bízom abban, hogy a családnak is tetszett a hely, mert gyermek ilyet nem láthat gyakran, 
és a feleségem sem járt még ezen a vidéken.

Köszönöm Ócsa, Apaj puszta !




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése