2014-09-28

A lerombolt Alcsuti arborétum

A fotós úgy dönt, hogy kivesz egy szabadnapot, mert nem esett az elmúlt napokban, s talán van lehetőség így egy kis fotózásra. Sokat gondolkodik merre menjen, s az ismeretlen Pilis helyett, Alcsút irányába indul. Hogyan lehet mégis az, hogy csalódásokkal teli tér haza ? Erről fog szólni ez a felemás érzelmekkel teljes blogbejegyzés. Hajnal 05:00-kor találkoztunk Steve barátommal, hogy elcsíphessük a reggeli a fényeket. Budaörs környékén gyenge eső fogadott minket, mely eléggé kedvemet szegte, s ehhez párosult, egy igen kellemetlen hőemelkedéses megfázás is, mely nem tett jót az általános közérzetemnek sem. Na de elindultunk, ha már szabadságot vettünk ki, bizakodva, elképzelésekkel a fejünkben. Az Arborétum 10:00-kor nyitott, s még ha ez az adat szerepel is a honlapjukon, akkor is, fotós szemszögből a 10:00 már gyakorlatilag érdektelen. Addigra elmennek a szép fények, és szóval kint találtuk magunkat a környező erdős-mezős területen, a napfelkeltével együtt ...

Kis kócsag a víztelen tómederben


Kezdjük történetünket a reggeli órák képeivel ...


 A kukoricaföld mellett

 Nem messze az arborétumtól, a "műveleti területen" ...

Én tudom, hogy az Meggyvágó


Tanakodtunk, hogy miután egy óra bóklászás után lefotóztuk, amit lehetett, mit is csináljunk 10:00-ig ?! Elmentünk az Arborétum régi bejáratához, s látván a kaput nyitva, bementünk, hogy engedélyt kérjünk korábbi belépésre. A jómunkás embereken kívül senkit sem találtunk, kivéve egy fiatal srácot, aki azt mondta, nyugodtan menjünk be. Miután több mint két óra lett volna a hivatalos nyitásig, kis gondolkodás után azt mondtuk, irány befelé. Letargikus látvány fogadott. Rengeteg kivágott fa, minden híd lebontva gerendáig, a kovácsoltvas kerítések fehérre festve (remélem ez alapozó, és nem marad így), a tó teljes mértékig leeresztve. Igazából sohasem volt gondozott, minden trutymák úszott rajta, falevelek, fadarabok, nyálkás rétegben alga, de láttam már szemetet is. Ott állt a csónak minden évben a tó partján, s mint ha sohasem használták volna arra, hogy beevezzenek, és megtisztítsák a víz felszínét, hogy esetleg szép lehessen ! Lehangoló ez, pedig a fotósokat vonzaná a hely ősszel, a víztükörrel, a tó intim elszigeteltségbe burkolózásával.

Beszéljünk mégis arról, amiben lehetett gyönyörködni. Csókák és Szajkók osztoztak a lombkorona szintjén, de lefotózni őket a kevés fény miatt lehetetlen volt. Fekete harkállyal sem találkoztunk, pedig ha valahol,  akkor a platánok törzsén itt, az arborétumban megtalálható.


 Sötét és világos

 Erdei béka

 
Tamron 90 mm Di SP macro

  
 Gombák, melyekhez semmilyen szinten nem értek

 Az egyetlen használható hídról készült, a bejárattól balra

 Itt szép színek lesznek pár hét múlva

 Az első idei piros

 Na most akkor álljunk meg ! Rügyek ?!

 Fényjáték

 Taplógomba a platánon

 Farakás. Kemény munka, gyönyörű látvány

A főnök itt már biztosan hazament


Se színek még, sem pedig tó, víztükörrel. Évek óta ez megy, a legrosszabbkor szedik szét az amúgy nagyon-nagyon értékes arborétumot. Keveslem a madáretetőket, millió innovatív, a tájba illeszkedő dolgot meg lehetne valósítani, de azt érzem, hogy itt nincsen koncepció. Nekem volna egy-két ötletem. Például üveges madárles építése egy félreeső helyen, melybe jöhetnének fotózni az érdeklődök. Élővilága van, értékes nagyon a hely, de ebbe elegendő energiát messze nem forgatnak be. Sajnálom, s nagyon elgondolkodnék azok helyében, akik egy ilyen értékes terület felett rendelkezhetnek !