2019-01-31

Januári szépségek

Pár szép, és számomra kedves fotóval szeretném lezárni a januárt, ebben a bejegyzésben. A madarak etetése, és itatása kiemelten fontos számomra. Ennek érdekében amikor csak tehettem, kilátogattam a leshez. Majdnem minden alkalommal vittem melegvizet, hogy azzal felolvasszam az itatótálban megfagyott innivalót. Az elérhető csemegékből is adagoltam bőven, az alap fekete szotyi mellé. Jelenleg, a fotózás itt, a madárlesnél valósul meg, sőt a közeljövőben könnyen meglehet, hogy a sok és elkerülhetetlen feladat mellett, még ennyi sem jut majd. Amíg van mit látni, és fotózni, addig hozom a képeket, és a rövid történeteket. Így tehát leválogattam a szép, és számomra érdekes pillanatokat, az e-havi termésből.


Pár másodperc erejéig csodálhattam a Tengelicet

Ebben a táli szezonban mindössze két alkalommal jöttek az Őszapók

A Közép-fakopáncs idén stabilan látogat minket

Kedves faj az Erdei pinty. Inkább a tojók mutatják magukat

A Kék cinege fürgeségével próbálja meg a fotóst

Egy közeli a táplálkozásról (mandula vaj-ágyon)

A Meggyvágó minden alkalommal rendet rak a bandában

A Szajkó (Mátyásmadár) a távolabbi beülőt kereste

A Mezei verebek is felbátorodtak

A Csuszkák végigrohannak az etetőn, itatón, és pillanatok alatt viszik az árut

A Közép fakopáncs belekóstol minden falatba

Hóesésben "indul meg" igazán a les

Hajlandó volt modellt állni a Nagy fakopáncs

Az Őszapó hangja és kedvessége boldoggá tesz

Meggyvágó portré, alig másfél méterről

Ne hagyjuk ki a csodás Széncinegét. Túlélési képessége figyelemreméltó

A barátcinege tollazata számomra gyönyörű

A Szajkó beült a 20 lieteres etetőbe :-)

Az Erdei pinty hímje, tartja a 15 méteres távolságot

Fajok találkozása, erőforrás megosztás (ahogy ők csinálják)

Itt ragyog a varázslat



Az etetési szezonból, várhatóan 4-6 hét van vissza. Kíváncsi vagyok, hogy februárban mit tartogat majd számunkra ez a kis "mini-verzum". Idén alig hallottam Süvöltőket, lejönni pláne nem jöttek a leshez még akkor sem, amikor nem volt még befagyva a víz. Talán jövőre. Kijönni mindig megnyugvás. Nem várok több fajt, elértük szerintem az itt fotózható fajok számát, mely 24 körül mozog. Bízom majd a tavaszi vonulásban, mert olyankor betévednek a poszáta és füzike fajok.

Addig is, segítjük őket, etetünk, itatunk.
Ezt adhatjuk cserébe, ezekért a jeles pillanatokért.