Ahogy az minden évben lenni szokott, május elejétől, augusztus végéig leállunk a lessel, mert elviselhetetlen benne a forróság. Ennek oka, hogy nem erdőben van, így a napsütés felforrósítja a lesbódét. Tehetnénk erdőbe, de oda a legritkább esetben szabad és lehet bemenni autóval, a nyári vízpótlást 20 literes kannákkal - ki tudja honnan cipelve - nem tudjuk vállalni. Az itatóba heti 160 litert vinni nem kis kihívás. Ennek fényében marad a szeptembertől április végéig - időszak, mely magába foglal két madárvonulást és egy téli etetéses időszakot. A mai napon kimentünk a leshez, hogy felmérjük a nyári hónapok pusztítását, illetve rendbe tegyük a környezetet. Nem ért meglepetés, számítottam rá, hogy lesznek darazsak, szinte biztos voltam abban is, hogy érkeznek majd rágcsálók, akik nagyon jól ellesznek a fedett helyen, és hogy térdig ér majd a csalán és bármi más. A terület gazdája úgy tájékoztatott, hogy a les körül a lovak szépen lelegeltek mindent, így a megközelítéssel nem lesz problémánk. Nem is volt. Elmesélem és bemutatom, mi fogadott minket, és milyen felmerülő problémákat kellett megoldanunk ...
Kellékek összepakolása indulás előtt
A környéken valóban legeltek a lovak, de a kamu villanypásztor által körbezárt részen,
bizony magas volt a csalán és a vadszeder ...
Itt döbbentünk rá, hogy kellett volna a benzines fűkasza
Ezen felismerés okán lesz majd egy második kör, ahol pótoljuk az elmaradást.
Addig pedig előre dolgoztunk a nagyméretű kerti ollóval ...
A darázsfészekre felkészültem lelkileg ... Ők a méhek ellenségei, mi pedig az övék
Építettek egy metropiliszt
Velük nem szívesen élünk együtt a fotós lesben. Kicsi lenne az kettőnknek
Valamilyen sikló is betért hozzánk átöltözni ...
Volt keresztes pók is, akit szintén távozásra szólítottunk fel
Nem olyan jó az, ha fotózás közben a nyakunkba ereszkedik netán ;-)
Hibát követtünk el. Nem mentettük haza a nagyon kényelmes párnáinkat ...
Kipakoltunk mindent, megkezdtük a szelektálást (szemét - nem szemét)
Aztán jött a takarítás. Szivacsdarabok, egérszar és kiszáradt földgalacsinok
Meg is telt a vödör igen gyorsan
Egy guriga papírtörlő, egy üres magtartó vödör, és egy nagy bevásrló táska odavezett
Összességében nem olyan tragikus, de levontuk a konzekvenciát
A leskunyhó takarításával párhuzamosan zajlott a kültér rendbetétele. Feleségem vállalta a les és az itatómedence körüli terület rendberakását, mert az egérjárta helyre ő nem szívesen ment be. Így egyeztünk meg, tette mindenki a dolgát. Szerencsére az autó árnyékban állt, volt egy kis szellőnk, és haladt minden a maga útján. Ott reggeliztünk, munka közben jutott idő pár kedves szóra is, így békében, jó hangulatban dolgoztunk együtt.
Volt mit tenni, de a végleges munkát a fűkasza végzi majd el !
Az alap-feladat adott, csaláncsípés nélkül lehessen körbejárni az "ojjektumot" ...
Ezen kritériumnak feleségem maximálisan eleget tett, egy nagy kerti ollóval,
végig guggolva az egész lest és itatót
Következő körben tökéletessé fogjuk alakítani, ezt garantálom !
Ehhez van nekünk egy 5.2 lóerős vadállat benzines fűkaszánk, millió vágófejjel ...
Na itt már látszott a fény az "alagút" végén ...
Ez a tisztaság már megfelelő számunkra. Szerencsére nem volt egérhúgy szag !
Visszakerült minden, ami épp maradt
Kicsit hátrébb lépve is mutatom. Egész elfogadható lett ...
A tavalyi madáreleségben lévő búzamag is kihajtott
És volt egy kedves barátunk is, egy lombszöcske személyében
Beszerzünk majd pár darab párnát, cseréljük a tófóliát, rendbe tesszük majd a környezetet,
feltöltjük az itató medencét. Október elején veszünk friss madáreleséget, és jöhet a fotózás.
Végtelen megkönnyebbülés és megelégedettség van bennem,
hiszen a nehezén túl vagyunk.
Most megyek és rendelek tisztességes tófóliát ...
