Szilas-patak

Valahol a Facebook-on, vagy egy e-mailben, beesett a hír, hogy lelkes természetvédők harcolnak azért, hogy a Szilas-patak melletti területen, semmilyen, a környezetet érintő változást, építkezést ne végezzenek. A cikk bemutatta a területet, ritka, és különleges állatvilágát. Olyan kíváncsi lettem, hogy fotós társamnak szóltam, volna ez a hely, nézzük meg, nagyon jókat olvastam róla. A cikk elolvasása után, ő is kíváncsi lett. Szeptember 9-én szombaton elautóztunk a Pólus centerhez, melynek közvetlen közelében meg is találtuk a bejáratot. Első ránézésre semmi extra nincs, ha csak az nem, hogy a gyönyörű patakba valamilyen állat, beborított egy gurulós, fém bevásárlókocsit. Ezt a látványt percekig nem tudtam feldolgozni. Átmenve a hídon balra indultunk el, keresvén az állítólagos kis tavat, melyet a patak táplál. Mint utólag kiderült, nem voltunk messze tőle, de a helybéliek is egymásnak ellentmondó útbaigazításokat tudtak csak adni ... Így elcsavarogtunk, amerre az orrunk vitt. Pár kép segítségével szeretném bemutatni a helyet, amit ez úttal nem tudtunk alaposan feltérképezni. 

Gazdag a növényzet a patak közvetlen közelében

 Ez volna a bejárat

1 km-re balra van a Szilas-tó 

 Igen ritka halfajok egyes példányait még ma is láthatjuk e vízben

 Meztelen csiga, keresztbe az úton

 A patak, sok szép vadvirágot éltet

 Itt már a bejárattól jobbra ismerkedtünk e hellyel ..

 ... nemes egyszerűséggel ...

 Kisétáltunk a földekre, izgalmasabb madár és esetleg vad fajokat kutatva

 Szórt ellenfényben ... (Huawei P9)

 A reggeli fények megadták a hangulatot

 Borulni kezdett az ég (Huawei P9)

 Elmentek a fények

 Vadvirág tanulmány ...

 Reggeli harmat

 Még mindig küzd a napraforgó ...

 Körbe néztünk, nyulakat kerestünk

 Egerész ölyvet találtunk

 2 km-re a Pólus centertől ...

 Érdemes olykor-olykor lenézni

 Így észrevehetjük a szeptemberi pipacsot !!!

 Kultúrnövény és az erdő

Elmentek a fények, de jó volt újra fotózni

Nem voltunk messze a tótól ... 900 méter a távolság

Érdemes venni a fáradtságot, és kicsit rákeresni a Szilas patak, Szilas-tó kifejezésekre, és elolvasni a cikkeket. Igen komoly élővilággal rendelkezik ez a hely. Hüllők, rovarok, lepkék, madarak, halak (úgy mint a naphal), rengeteg ritka vadvirág ...

Ezt a helyet óvni és becsülni kell. Végtelen érték, az M3-as autópálya szomszédságában.

Szigetvilág

Idestova két hónapja nem volt kezemben a Nikon, de most, minden ház körüli munkánk, és elfoglaltságunk ellenére, elhoztuk magunkkal a szigetre. Elhatároztam, hogy legyen bármennyi dolgunk, és bármilyen idő, bizony fotózni fogok. A hétvége két napján, amikor csak akadt valami érdekesség, illetve látnivaló, már vettem is gyorsan a kezembe. Kimentünk egyik délután a lagúnába, ahol idén még nem is jártunk (nagy bánatomra), és körbenéztünk. Mire összekészültünk, felerősödött a szél, elmentek a fények, de mi megtettük. Olyan szelünk volt, hogy a hajót pár másodperc után, 180 fokkal megforgatta. A madarak elültek, csak pár tájfotóra futotta. Lemondtunk a hajókázásról, és gyalogszerrel folytattuk utunkat, mégpedig a ritkán látogatott túloldalra. Belestünk kertekbe, fotóztunk a parton, a szűk utcákban, és a kedvenc sikátorszerű utcavégemen is. Ez a bejegyzés egy gyűjtemény, melynek viszonylagos fotóértéke mellett, hangulati és érzelmi tartalma van. Ezt a válogatást bemelegítésnek szánom, az őszre készülve, amikor is újra gyakrabban kerül majd fényképezőgép a kezembe.

Kertünk egyik kedves lakója ...

 Egy másodpercet sem ad a képkészítésre

 Lódarázs a lehullott körtén

Mint említettem, a második napon összeszedtük magunkat, és indultunk a lagúnába. Rövid látogatásunk alatt, a következő szép látványban volt részünk, mely kevés ahhoz, amit ez a hely nyújtani tud, de a kellemetlen időjárás ellenére, mégis sok örömöt szerzett.

 A Jégmadár birodalma ...

 Hangulat a csónakkikötőben

 Komoly szél borzolja a nádast

 Felszínre tört a kis fehér

 A vízitök sárga virága

Jobbnak láttunk kikötni, és gyalog menni tovább. Átsétáltunk a sziget másik oldalára, hogy körbe nézzünk azon az oldalon, ahol sosem járunk. Meglepve tapasztaltuk, hogy milyen hangulatos kis kertek vannak, mennyire igyekszik mindenki rendben tartani a maga portáját. Szűk "utcák", rövidke sikátorok tekergőznek a sziget két oldalát összekötő utak elején. Nagyon jó volt sétálni, kéz a kézben feleségemmel, és kicsit a ház körüli robotot félretéve beszélgetni, fotózni.

 Kint egészen a parton ...

 Végtelenbe visz az út ?

 És ki áll őrt rajta ? (léprigó)

 Ablakomba, ablakomba ....

 Szerelem-rózsa az egyik kertben

 Előre szaladt az ősz ...

 Kerítések tövében

 Parti idill, vagy tán egyeseknek giccs. Én szeretem

 Májvarózsa

 Muskátli a vödörben. Ötletes !

 Kedvencem a sikátor, ez már a mi utcánk másik vége

 Az ereszcsatorna titkai

 Nézd a fonákját !

 Termést érlelt a nyár

 Dekoráció

 Elnyelte mind a sárga fényeket ...

 Kerítésen át fotózva

 Együttélés

 Láttam már példát rá, hogy madarak vették birtokba

Kerti útmutató

Nem is oly rövid sétánk végén visszaérkeztünk szeretett házunkhoz, elmentek a fények, le is hült a levegő. Az éjjel leple alatt, rengeteg eső esett másnapra, de mi kedves fotókkal gazdagodtunk az azt megelőző napon, és még a betervezett munkánkkal is végeztünk. 

Egy szóval, hangulat. Ez nekünk a sziget ...

 Az utolsó pillanatok ...

 Panoráma (Huawei P9)

Méltó búcsú ...