2015. július 6., hétfő

Júniusi Apaj

Pontosan egy hónapja készültek ezek a fényképek, de a feldolgozásuk mind ez idáig váratott magára. Mostanában más dolgok is foglalkoztatnak, mint a fotózás. Azért elkészült az album, jó pár blogba való kép, és kerekítek is egy kis mesét ebből, ez úttal is. Úgy esett, hogy lemondtunk hajnal 04.30-as érkezésről, mert egyszerűen az nap, ezt teljesíthetetlennek éreztük. Meleg is van, nyár is van, korán kel a nap, mi is dolgozunk, bevállaltuk, hogy 07:00 körül érkezünk. Ennek a döntésnek nagyon meg is lett az eredménye, mert már az első pillanatokban is kemény fényeink voltak. Meg is állapítottam magamban, hogy a legjobb név, ennek az alkalomnak a looser-szombat lesz. Szeretjük ezt a vidéket, s a fények ellenére is nagy lelkesedéssel, és kíváncsisággal jártuk be, ez alkalommal is ! Nagy és érdekes élmény volt, kompromisszumos képekkel. Persze szeret az ember nagyot gurítani - már ha tud -, de ha nem sikerül, akkor is ott van a másik célnak való megfelelés, mégpedig hogy népszerűsítsük a fotózást, és a természet megfigyelését. Ennek égisze alatt teszem most közre ezeket a fotókat.


A tavakhoz befelé menet köszöntött minket a Csíkosfejű nádiposzáta

 Még mindig autóval befelé, 15 méterre a Szalakóta

 Alig másfél hónap alatt kiürült a tó

 De a madarakon kívül érdemes más témára is figyelni

 Én autóból terelgettem, Steve meg jobbról fotózta

 Megérkezett a Vörös gém is. Na jó ! Benézett :-)

 Trágyarakás a tó szélén, és a kékség. Nekem még ez is tetszik.

 A tavaktól távozóban elköszönt tőlünk a Barázdabillegető


Meg kellett sajnos állapítanunk, hogy a fő műsoridő itt, az április-május, akkor nevelik ugyanis a legtöbben a következő nemzedéket, s így, június elejére gyakorlatilag szétszéled minden faj, s elrejtőzik kicsinyével, ki tudja hol ... Eléggé üres vizeket találtunk, persze nem jártuk be a sok-sok kis, külön álló tavat, hogy vajon melyik van leeresztve ?! Így csak vízcsodálás jutott szemeinknek, s persze távolban úszkáló récefajok. Egy cseppet sem voltunk elkeseredve, Indultunk a tájvédelmi körzet másik végé felé, ahol is valójában van Apaj. Mindeközben felidéztem, hogy előző körben a Szalakótát pont ott fotóztam a házakhoz közeli, legutolsó nagy karón ...




 A Vörös vércse nagyon türelmesen engedett minket egyre közelebb, eddig

 Madárvédelmi program ... Jó ránézni, szeretem ezt a tájat

 Ötvonalas kotta, Sárga billegetővel

 Ez már nehezebb darab ... Gyurgyalag és Tövisszúró gébics a dallam

 Apajnál jobbra, a műúton elmentünk a csatornához, ahol mindig történik valami

 Például cigányréce húz el a szemünk előtt ...

 Vagy a csatorna partján lepkézhetünk

 Kedvünkre ...

 Még ezek a kisebb, fiatal állatok is durvák, ahogy levonulnak a csorda felé a vízpartról

 Alig pár perc múlva, fiatal Piroslábú cankó hasította az eget, villám gyorsan

 A káposztalepkét röptében sikerült elkapni

 Barna rétihéja keresgélt ...

 Sárga billegető, a nagy kedvenc

 Ez alkalommal kevesebb szürke marhát találtunk

 A ragadozók is lázas munkában voltak

 Bekéredzkedtünk egy tanyára, ami mellett Bíbicek költöttek

 Gazdasági épület, de nem ám a tájidegen, hanem az eredeti fajta

 Sikerült találkozni a Gólyatöccsel is

 Búbos pacsirta vette birtokba a hatalmas trágyakupacot

 Gyönyörű röpte van ennek a madárnak

 És kedves akkor is, ha élelmet keres komótos lépteiben ...

 A bíbic mindent megtett, hogy magára vonja a figyelmet

 Távozóban visszanéztünk a végtelen pipacsmezőre

 A hatalmas vadvirágos réten, kék boglárkalepke röpült

 És az elpusztíthatatlan pipacs is mutatta magát

Eddig bírtuk a meleget ...




Egy kávé, és egy "nullás" hideg citromos sör elfogyasztása után, hazaindultunk. Elfáradtunk, meleg és brutális, fotógyilkos fények voltak. Apaj hálás hely. Egy látogatásért mindenét nekünk adja. Gazdaggá tesz, élményeket, emlékeket nyújt. Sík vidék, nem is annyira attraktív, de sajátos hangulata van, és nagyon beleszerettem. Tágas, gazdag, nemes végtelenségébe ...



1 megjegyzés:

  1. A pipacsok a sárga billegetővel, az valami szenzációs!! :)

    VálaszTörlés