Még tavalyról maradtak ezek a fényképek, amolyan "készlet kisöprés" jelleggel. Nem ismerem még Csákvár rejtett kincseit, csak hallomásból tudom, hogy rengeteg értéke van. Sokkal több alkalomra van szükség ahhoz, hogy rendesen megismerjem. Míg ez be nem következik, elrejti arcát, és maradnak a "csurran-cseppen" témák, melyeknek azért örülök, mert előszobái lehetnek egy nagy varázslatnak. Feleségemmel ismételten ellátogattunk ide december 15-én, egy újfent fénytelen napon. Vomz engem a terület, talán tavasszal bontja ki majd titkait ... Szeretném megmutatni mibe engedett betekintést ezúttal.
Elrejtőzve
Megmutatkozva
Nagy őrgébics fogadott minket a bejáratnál
Ludak kémlelték a vizet érkezéskor
Hogy csatlakozhassanak a többiekhez
A madárvártán vörösbegyben
és kék cinegében gyönyörködhettünk
Közel repült el a karvaly
Ugrásra készen figyelt a félős Balkáni fakopáncs
Kedvenc helyén az Egerész ölyv
Háttérben a vértes ...
... és annak belsejében Gánt környéke
A vértes felfedezése az idei év egyik nagy feladata lesz.
Csákvár pedig a madárvártával örökös törzshely lesz, mert egyszerűen csodaszép.