Elhúzódik idén az ősz, viszonylag magas hőmérsékleteket mérünk. Ennek következtében a madarak találnak még elegendő táplálékot a szabadban, ami jó az ő szempontjukból, bár annó amikor én gyerek voltam, novemberben már komolyabb hidegek voltak, és bizony a hóval is kalkulálnunk kellett, az év ezen szakaszában. A madárlest felkészítettük, felújítottuk, friss vizet tettünk az itatóba, az etetőbe bekerült 15-20 kg fekete szotyi, a fára, és a közvetlen közelbe feltettük a cinkegolyókat, a mogyorót, raktunk ki vörös kölest is, mindenféle földi jót, ami csak beszerezhető. Rendeztük a les környezetét, magát a leskunyhót is, és készültünk, hogy lassan-lassan beindul az etetés. A "felkészítő hétvége" után, végignyomtam a munkahetet, alig várva a szombaton, hogy végre jó eséllyel fotózhatunk majd a lesnél. El is indultunk a madárleshez nagy izgalommal.
Lelkes várakozásunkat hamar összetörte a látvány
Teljesen feldúlták a lest ...
A fűben találtuk meg az üveg tisztításához használt nagyméretű papírtörlőt
A betört etető oldalán beesik az eső, be is rohadtak a magok
Féktelen rongálás. (Végülis csak 20.000 ft egy ilyen etető ...
Letört beülőág
Ugyanígy a másik oldalon is
Berohadt a víz a beszórt magoktól, penetráns bűz áradt
A kezdeti sokkhatás után, visszafojtva a mérhetetlen agressziót amit éreztem, elkezdtük a károk felmérését, felírtuk a teendőket, és (fotózás helyett) hazamentünk alkatrészekért, szerszámokért. Legyártottuk otthon amit kell, kidobtuk a szemetet, felszedtük a tisztítószereket, és visszamentünk a leshez, hogy helyreállítsuk.
Kipucoltuk az itatót és kimertük belőle a vizet
Hagytuk hosszan száradni, mialatt elvégeztük a javításokat
Következett a feltöltés ... (4x20 liter tiszta víz)
Feltettük a megjavított oldallapot, ami a madarakat a "jó oldalra" vezeti
Kerestünk új beülő ágakat, amelyeket újra felrögzítettünk
Megnyugodtunk, és a több órán át tartó munka meghozta az eredményt ...
Nagylátószögű kép mutatja, hogy helyreállt a világbéke ...
Bent is emberhez méltó(bb) lett a környezet
Hogy a jövőben jó eséllyel elkerülhessük a problémákat, nem szívesen, de a parkatikusság jegyében, azt találtuk ki, hogy semmilyen etetőanyagot, semmilyen kelléket (úgy mint takarítószerek, üvegtisztító folyadék és papírtörlő, párnák a székre, stb...) nem hagyunk a lesben. Majd mikor megyünk, minden alkalommal visszük a kis egységcsomagot, és ki-be pakolunk mindent azért, hogy ne dúlják fel a les belsejét ... Azon még gondolkodni kell, hogy az adott fotózás után mikor elmegyünk, vajon merjünk-e kint hagyni cinkegolyót, egyéb eleséget, vagy azt is újra beszórják majd a vízbe ? Ennek az a hátránya, (amellett, hogy a víz újra berohad), hogy nem lesz mi odacsalogassa a madarakat a következő alkalomra ... Nehéz döntés ez.
A 10:00-ás kezdés helyett, 13:30-ra befejeztük a les rendbehozását. Be is ültünk egy szűk órára, mert azért mégis csak fotózni mentünk volna.
Hogy mit adott a les, az már egy másik történet, a következő blogbejegyzésben olvasható.
