A november és február közepe közötti időszak, a sok év eddigi gyakorlatához képest, merőben másképp alakult. Hiába újítottuk fel a madárlest, november környékén megált az élet annak közelében, ahogyan a kerti etetőben is alig fogyott a kirakott sok földi jó. A december és a január olyannyira csapadékos volt, hogy a leshez, de annak környékére is szinte lehetetlen volt bejutni. Tisztességes hó sem esett, így az eddig vázoltak és ennek okán, egyszerűen szinte teljesen "elengedtem" elengedtem a fotózást. Egyéb dolgaim is lefoglaltak, böjt időszak volt a fényképezés terén. Találtam azért egy-két fotót, ami csurrant - csepent ezen ínséges idők alatt, melyeket megosztok most itt a blogomban, megelőzve az idei év első képeit. Lássuk, mi adatott a késő őszi - téli időszakban, mely említésre méltó, és érdeklődésre adhat okot !
Egerész ölyv a csákvári tájvédelmi körzet bejáratánál
Mókus téved néha a madárles közelébe (25 méterre)
Fontos, hogy felnézzünk az égre, mert a ragadozók éhesek ...
Szár környékén csavarogva, citromsármányra
és énekes rigóra bukkantam
A homokbánya környékén látható földeken
kései vetésű naprfargó erőlködött
SOHA az életben nem láttam még virágzó napraforgót október 23-án
A víznél, ahol vándorsolymot jégmadarat és egyéb érdekességeket is fotóztam már,
most csak a nagy kócsag gubbasztott egykedvűen
A tavalyi év utolsó madárleses fotó között, ez a barátcinege
csuszka
és széncinege mutatta meg magát
innen is
és a harkályfa tetején ülve egyaránt ...
A kellemetlen, nyírkos-nedves, esős saras időjárás miatt, több lehetőség
nem adódott már a les további látogatására, mert 10-15 cm mély sár állt
a les körül, illetve annak közelében.
Ahogy írtam, jó két hónapra el is engedtem a fotózást ennek okán.