Nem kevés előkészület után, május 24.-én elindultunk Somogyfajszra András, és Péter társaságában, a Cinto Túraklub szervezésében. Tavaly a Tisza-tavi fotózás alkalmával összecsiszolódott ez a hármas. Szűk két óra alatt kényelmesen megérkeztünk. Tekergés után, a 421 lelket számláló faluban egyszer csak jobbra fordultunk, és be is értünk a szép vidéki kúria udvarára. Tágas füves parkoló fogadott minket, rózsákkal, öreg fákkal, fehérre meszelt falú spalettás épülettel. Kipakoltunk, elfoglaltuk helyünket, köszöntöttük azokat, akik már megérkeztek. Volt köztük olyan, aki már az nap 10-től a lesben ült. Legnagyobb meglepetésünkre, egy gyönyörű Magyar vizsla is velünk volt, akinek a Tardos nevet adták. Értelmes, jóindulatú, barátságos kutya, aki mindenre figyel, mindenkihez odamegy, szabadon jár-kel még az ebédlőbe is bemehet, de nem kéreget, csak felül egy ablak melletti székre, és figyeli az udvart ... Mind nagyon szerettük kedvességéért.
Tardos a négyéves kan vizsla
Ott ilyen hangulatos óvodába járhatnak a gyerekek. A mi épületünk is hasonló jellegű volt.
Ezt a területet járhattuk be, a kastélykerttől, egészen a szaggatott vonalig.
Legalább nyolc leshely áll rendelkezésre, melyek között nem egy REFLEX ÜVEGES búvóhely ad kiváló fotózási lehetőséget. A tónál (mely inkább belvíz) két-két keleti illetve nyugati fekvésű lessátor található, melyre álcahálót dobtak, és kiválóan eltakarja a fotózni vágyót. Én azt mondom, hogy ebben az időszakban nem volt csúcsán a víz, biztos van jobb hónap is. Minden esetre van ellenfényes reggeli, és hátulról világítós les is, napszakokra és csoportokra osztva mindenki megtalálja a neki megfelelőt. A Gyurgyalagok mellett található az igazán jó, négyszemélyes les, mely üveges. Négy fotós, állvánnyal, minden motyóval elfér benne, mert 3x2 méter alapterületű. Ott aztán lehet lőni a sorozatokat, többféle madárról is. Van lessátor a Búbos banka mellett, a belvizes területen a Jégmadárhoz (aki sajnos idén nem mutatkozik), és van leshely a kastély-kert hátsó oldalán, ahová mókus is jár. Tehát ez a 12-14 fő akkurátus egyezkedés után szépen be tudta osztani a sátrakat.
I. nap - Gyurgyalagfotózás
I. nap - Gyurgyalagfotózás
Kálmán felültetett minket a Defender-re (elől 4, platón 4), és már mentünk is a Gyurgyalagos leshez. Meglátva a kis homokfalat, a pocsolyákat, a beülő ágat, és az üveges lest, különös érzés kerített hatalmába minket. Leültünk szépen sorban négyen a padra, felpakoltuk a gépeket az állványokra, és már mehetett is a sorozatfelvétel, miután gyorsan megtárgyaltuk az optimális beállítási értékeket. Rekesz, záridő, EV kompenzáció, ISO. A Gyurgyalagoknak nem kellett 5 perc, máris tették a dolgukat tőlünk 4-6 méterre. Ilyen közelről és zavartalanul nem láttam még soha őket. Nagy varázslat a reflex üveg.
Itt még csak ismerkedtek. Lassan kezdték etetni egymást, azóta már a párzási időszak tart.
Felmérjük a terepet, és párt keresünk ...
Ajándékkal kedveskedünk neki, megöljük a fullánkos méhet ...
Odaverjük párszor a fa ágához, és már nem is szúr többet.
Odaverjük párszor a fa ágához, és már nem is szúr többet.
Nagyon jól telt az idő a lesben, próbálgattuk a beállításokat, halkan beszélgettünk. Kifogyhatatlan a fotós téma, mindig van mit megvitatni. Nem volt egyhangú a történés az üvegen túl, mert más fajok is érkeztek a Gyurgyalagok mellé. Két kisebb pocsolya is volt szemben velünk, melyekből a madarak ittak, s volt lehetőségük fürdeni is. Ilyen élőhelyen könnyen megtaláljuk a Barázdabillegetőt, de érkezett Seregély is, aki fürdés után mint egy ázott gombolyag, egy torzonborz labda ült fel száradni a beülő ágra. Másik fotós kolléga, megörökíthette, ahogy a Gyurgyalaggal harcolt ez a fekete madár. Na az igazi action fotó volt. Sajnos nekünk "csak" a fürdés maradt, igen rossz fényviszonyok mellett, ezért én arról képet nem is teszek fel.
Kisvártatva nagy porfelhőre figyeltünk fel. Egy Szürke marha csorda érkezett az esti pihenőhelyére, és a les felé közeledvén, nagy zajra, porfelhőre és kolompolásra eszméltünk. A tehenek mellett baktattak a még kajla nem rég született állatok, a bikák egyike pedig vadul dörgülte a fejét a homokba, felverve azt magasra. Én még nem láttam ilyen viselkedést. Jó volt fotózni. Hatalmas állatok. A fotózás másnapján volt még kalandunk egy tehénnel, de azt majd később ...
Este visszavonultunk szállásunkra, majd a vacsora következett. Lebombáztak minket estére egy jó kis vadas-zsemlegombóc kombóval, gazdagon. Ezt követően megbeszélés, leshely-beosztás, és fotónézegetés vette kezdetét. Tanulságos hozzászólásokkal, látványos képekkel, majdnem éjfélig. Akkor még nem sejtettük, hogy milyen nehéz is lesz felkelni reggel, 03:45-kor ...
II. nap Vizes élőhely, makrók a mezőn, és a Búbos banka
Felkeltünk, könnyebben, ki nehezebben, és elindultunk az autóval a nem is olyan közeli vízes élőhelyhez. Mindenki elfoglalta leshelyét, én Istvánnal ültem be az ellenfényes tópartiba. Személy szerint nem voltam túlzottan elragadtatva a víztől, mert olyan semmilyen se' volt. Mozogtak rajta madarak, de nem volt elég víz a területen. Míg felkelt a nap tájfotózás volt a téma, de nekem annyira nem jött be a hely. Próbáltam rámenni a vizes részletekre, de nem vagyok elégedett. Magamban keresem a hibát, biztos nem voltam eléggé nyitott, bár érdeklődésemhez kétség nem férhet. Megjelent itt is a Barázdabillegető, a Tőkés récék is megmutatták magukat. Vizityúk csámborgott egy farönk körül, de eléggé rejtőzködött. Azért őt sikerült felismerhetően lefotózni. Kisvártatva megjelentek a Cigányrécék. Mindezek után egy Bütykös hattyú érkezett, és közel 45 percig ápolta tollazatát. Impregnálta azt. Eközben kétszer kiemelkedett a vízből, széttárva szárnyait. Kattogtak a gépek, sorozatban lőttük minden mozdulatát, az egészen szép fényekben. Még videó is készült róla a Nikon D90-el. (Half HD) Majdnem minden fajról videóztam, és a tájat is lefilmeztem, úgyhogy előbb utóbb várható egy amatőr vágott videó erről a megmozdulásról. Berepült egy Réti héja is, lefotóztam, de nem volt idő korrekt beállításokra. Ellenben bizonyítást nyert így, ezen madárfaj jelenléte is.
Bütykös hattyú
Öreg Barna rétihéja
Cigányréce
Miután befejeztük a hajnali fotózást, reggeliztünk, majd később kimentünk a mezőre makrózni, tájfotózni. Ekkor történt egy igen felkavaró dolog. Leszállva az autóról, készülödtünk a hasalós makrókhoz, mikor a többi állatról leválva, egy szürkemarha nézett farkasszemet többünkkel. Én belenéztem a szemébe. Elindult felénk az a legalább 400 kilo, és ügetve közeledett az autóhoz. András már eltávolodott attól, István és én még az autó mellett álltunk. Ő felpattant a platóra, a fizikát meghazudtoló sebességgel, én pedig adrenalin sokkot kaptam. Arra gondoltam, "Jájj meghalunk !", és azon filóztam, hogy ha tényleg ide jön, és megtámad, akkor majd kergetőzöm vele a kocsi körül. Felkészültem mindenre. Ügetésben közeledett az úton, de nem tért le felénk, hanem az erdősáv felé távozott. Percekig remegett a lábam. Ezt követően tájfotóztunk, felforgattuk a rönköket, és végighasaltuk a mező egy részét. Érdekes hangra lettem figyelmes, olyan fújtató, turukkolóan süvítőre. Egy hattyú szállt át a mező felett, megpihenni a kis tónál, mely a rét közepén állt. Körbe véve ízlésesen kerítéssel, egy tavaly még üzemelő Jégmadár les mellett. Sajnos lefotózni nem tudtam, mert a makró objektív volt a vázon.
A délutáni-koraesti napszakra tolódott a Búbos banka fotózása. Mikor megérkeztünk, szomorúan értesültem arról, hogy a jól bejáratott Búbos banka les működése leállt, mert a bankát megette a nyest az éjjel. Szerencsére Kálmánék találtak egy másik odut, amiben javában zajlik a fióka nevelés. Az odú mellé odakerült reggel a sátor, s azt a banka család el is fogadta. Szükség volt egy kis környezet optimalizációra, hogy jól fotózhassunk, mert az odú előtti farönköt nem kedvelték. Esőben mentünk ki. A banka lakása egy fa törzsénél, a gyökerek közötti üregben volt, tehát nem repülve érkezett annak bejáratához, hanem a bokrok között futva. Persze mindez háromnegyed óra feszült várakozás után, mert a lessátron kopogó eső, és a nagy mennyiségű csapadék miatt, a hím felfüggesztette az etetést. Azért a 3 sorozat, és az egy video meglett 2.5 óra után. Hűvös volt ott ülni, de megérte, mert egy régi óhajom teljesedett be, ezekkel a fotókkal. Még akkor is, ha ISO 1600 - 2000-on tudtunk csak fotózni, F5.6-on (mely nem a legszebb rajzot adja), és alig kaptunk -1.7 EV mellett 1/125-öt. Balázzsal jót beszélgettünk a lesben. Utána, azt elhagyva, mielőtt begyűjtöttek minket, még sikerült súrlófényes, naplementés tájfotót készíteni. Magányos fákkal, jó szögből, hangulattal, felhőkkel.
( Exif: 240mm ISO 1600, F5.6, 1/60, -1.7 EV - rossz fények voltak )
Estére visszaérve a vacsora következett (gyilkos káposzta-bab kombó az emésztésre), majd összejött a csapat egy kis sztorizgatásra, fotókiértékelésre. Nagyon látványos képek készültek. Én nem tudtam még feldolgozni a RAW-okat, és nem is akartam indulni a versenyen. Voltak ott profi cuccal rendelkező, nagyobb tudású fotósok. (Nikon D4 + Nikon 400 f4.0). Erre nincs mit mondani :-)
Korábban ment a csapat aludni, mint péntek este, mert mindenki megérezte a szombat hajnali kelést. Csak Kálmán tüsténkedett még mindig, mert neki, ahogy mondta: "Nekem egy óra alvás elég 500 km levezetéséhez."
III. nap - Alvás, elégedettség, mókusos les
Én megfotóztam amiért jöttem, még akkor is, ha lehetett volna mozgalmasabb Gyurgyalag fotókat készíteni. Tehát reggel az alvást választottam. András és Péter kimentek fotózni, én eltinglitangliztam az időt, összepakoltam a cuccaimat. Együtt reggeliztünk. Délután, a nagyon finom szarvaspörköltös ebédet követően, beültünk Andrással a mókusos lesben, melyhez nevéhez hűen mókus jár, de felbukkan harkály, Csuszka, Seregély, és Széncinege is. Peti beszórta a farönkbe a marék diót, és 5 perc múlva mehettek a sorozatok :-) A seregély kivételével megjelent minden faj, még videó is készült. Nagyon szép fotó sikerült a Fakopáncsról. Volt olyan pillanat, amikor három Csuszka mozgolódott a jól mosható zöld hátteres farönkön.
Én megfotóztam amiért jöttem, még akkor is, ha lehetett volna mozgalmasabb Gyurgyalag fotókat készíteni. Tehát reggel az alvást választottam. András és Péter kimentek fotózni, én eltinglitangliztam az időt, összepakoltam a cuccaimat. Együtt reggeliztünk. Délután, a nagyon finom szarvaspörköltös ebédet követően, beültünk Andrással a mókusos lesben, melyhez nevéhez hűen mókus jár, de felbukkan harkály, Csuszka, Seregély, és Széncinege is. Peti beszórta a farönkbe a marék diót, és 5 perc múlva mehettek a sorozatok :-) A seregély kivételével megjelent minden faj, még videó is készült. Nagyon szép fotó sikerült a Fakopáncsról. Volt olyan pillanat, amikor három Csuszka mozgolódott a jól mosható zöld hátteres farönkön.
Zárszó gyanánt annyit mondhatok, hogy kiváló társaságban, nagyon szép helyen, izgalmakban bővölködő hétvégét töltöttünk el Somogyban. Jó fotókkal és élményekkel gazdagodtunk, jókat ettünk, kikapcsolódva fáradtunk el, nem kicsit. Mindezért köszönet feleségemnek, mert ez volt a születésnapi ajándékom ...
Köszönet a Cinto Túraklubnak, és a Kastély házigazdájának, Tibornak is.
Tardos a vizsla pedig jó magaviseletért megkapta a szeletelt vastagkolbász adagom felét :-)
Tardos a vizsla pedig jó magaviseletért megkapta a szeletelt vastagkolbász adagom felét :-)