Ezen a reménytelenül forró, aszályos nyáron, a munkanapokon elszenvedett forróság miatt, nem volt már kedvem és erőm fotózni menni. Lehangoló pusztítást végzett a meleg, az eső hiánya, és fotózgatás helyett, a kertet próbáltuk úgy-ahogy megmenteni a teljes pusztulástól. Redőnyök lehúzva, túlélés este 6-ig, és csak utána mentünk ki a házból a hétvégeken. Igyekeztünk minden munkát az kora esti órákra időzíteni, munka pedig akadt bőven. Így telt el a nyár. Volt azért kevés alkalom, vagy szép kerti pillanat, amikor csak kézbe vettem a gépet, és megörökítettem amit láttunk. Ma, szeptember első szombatján már érzem a "mehetnéket", a Nikon akksiját feltöltöttem. Nem öl már meg a forróság, a tűző nap, így indul a fotózás. Megnézzük majd, mi a helyzet a lesnél, felkészítjük azt az "ősztől-tavaszig" szezonra. Lehet, hogy nem is ártott kicsit pihenni. Nyáron fotózni csak a hajnal - kora reggel, illetve a késő délután, kora este idősávban lehet, de én reggel négykor fel nem kelek. Elég nekem munkanapokon átélni azt, hogy az óra megszólal, és ketté töri a legszebb álmaimat ... Egy szó mint száz, felébredt bennem a fotózás iránti vágy, s ennek teret is engedek, pontosan úgy, ahogy jólesik majd ! Viszont most nézzük, milyen szépségek adódtak, az idei nyár során !
Szeretjük a kertünket, egyre bővül benne az élővilág.
A Nikon pedig mindig hozza azt, amiért szeretjük ...