2017-01-15

Balatoni fagyhalál

Január eleje az igazán durva hidegekről szól. Nem volt ritka az országban akár a -20 fokos rekord hideg, a - hogy is mondták ? - fagyzugos területeken. Érkezett innen-onnan egy két fotó, a különlegesen szép balatoni jegesedésről. Mi is szeretjük a szépet, s mert feleségemnek friss jogsival vezetni kell minél többet, már vettük is az irányt, egy kis tájfotózásra a Balatonhoz. Tihanyt céloztuk meg, oda is értünk igen jó tempóban. Egy ebéddel kezdtünk a Kakas csárdában, bár ne tettük volna ! Problémát jelentett nekik ehetőre elkészíteni egy húslevest, de az sem jött össze, hogy a halk, és tiszteletteljes reklamációt kulturáltan fogadják ! A rántott hús jól sikerült, izgultam is értük ... lementünk a Balaton partra hogy meglőhessük a telet magát. Sajnos egy szerencsétlen padkára felállás miatt tettünk egy kicsípést a jobb első kerékbe, mely lassan ereszteni kezdett. Emiatt a gyönyörű belső tó körüli fotós séta elmaradt. Irány a Balatonfüredi Mol benzinkút, ahol kellemes vendéglátás keretében egy mobilgumis sietett segítségünkre. Elveszítettünk két órát, de a naplementét a mólóról így is megcsodálhattuk. Nagyon-nagyon hideg volt. -13 fokban és metsző szélben zártuk a napot, estére részemről már komoly lázzal, melynek folyománya egy erős, egy hetes betegség lett. Feleségem oly hűséges, hogy Ő is követett engem. Kincső nagyon jól bírta ! Mégsem tudom teljes mértékben a Balatonra fogni a történteket, mert már a szombatot megelőzően is alakult a jó kis hörgőgyulladás. Egy biztos, csodás a jeges Balaton, s az ott született képeket szeretném most megosztani az olvasóval.


 Pont itt sikerült fürdeni nyáron hajnali 03:00-kor júliusban

 Akkor 38 fokos nappal, most -10 fok és metsző szél

 Csodálatos jégpagoda

 Hideg volt ...


A fentebb leírt kis kaland és kitérő után a Balatonfüredi mólóhoz és hajókikötőhöz siettünk. Csodálatos táj ez. Érzékelhető a tél nyugodt csendje, a pezsgő nyári kavalkád utáni megpihenés. Gyönyörű színek és formák fogadtak minket, és a sirályok, récék éhes kunyerálása, még kedvesebbé tették a zord, szeles hideget.



 Jégbe fagyott minden

 Geometria

 A Tőkés récék egykedvűen sétálgattak a jégen

 Viharsirály

 És az ő csodálatos röpte

 Danka sirályból rengeteget láthattunk

 Fékszárnyak kiengedve

Összefagyott jégtáblák

A lemenő nap fényei kelet felé világítanak
Partszakasz

Kezdődik !!!

Surló-fények hasaltak a jégre

Fogynak a fények
Állóban érvényesül a látvány !

Ki bír megállni az exponálással ?

 Végjáték



A hideg, a szél, és a kisebb szerencsétlenség ellenére is azt kell mondanom, hogy szép látványban nem volt hiány. Nagy örömömre szolgál, hogy ezeket a fényképekbe zárt gyönyörű pillanatokat jó volt hazahozni, s megosztani itt is. Eltesszük, és szeretettel őrizzük. Fejet hajtunk a természet előtt, ahogy a nyári meleghez képest, közel 50 fokkal képes lejjebb hűteni a levegőt, és a kavalkád, nyüzsgését, ilyen erővel tudja csendbe, hidegbe, jégbe fojtani. Becsüljük meg ezeket a pillanatokat, minden évszak gyönyörűségét, és óvjuk, védjük meg ezt a csodát !









2017-01-12

Megérkeztek az Őszapók

Az év utolsó napján, fotóstársammal kimentünk a leshez, hogy megnézzük mi a helyzet. Karácsonykor a mag és éléstársat, feleségemmel tisztességesen feltöltöttem minden földi jóval. Így megalapozott volt a remény, hogy sok madárral találkozhatunk. Rátettünk még egy lapáttal, új cinkegolyókat aggatunk a beülőre, volt alma, dió, hántolt napraforgómag,  így nem volt más dolgunk, mint megszabadulni az üvegre ülő párától, és várni a kis drágaságokat. Állandóan hallottuk a les körül az őszapót, egészen késő őszig, de a Süvöltő tojó is hamarabb bejött, mint az említett faj. Bosszankodtam is, mert a panelház VII. emeletén kinézve is láttam őket a szemközti bokorban. No de most, végre megtört a jég ... Laza 3 órás kockára fagyás során, a következő fotókat sikerült elkészítenem:


Őszapó

 Széncinege

 Barátcinege

 Vörösbegy









 Csuszka

 A meggyvágó idén nem hajlandó szép háttér elé ülni


Kékcinege

Benézett hozzánk a Mezei veréb is


 Gombolyag <3

Na most melyiket is ?

Sokat kellett várni, míg ide, a jó helyre ült

 Ez mályvás árnyalat nagyon széppé teszi

Nagy falatokat visz ...

Elgondolkodós ...
 "kis japó"

 Nagyon örültem nekik !





Végül két WERK-FOTÓ

 Hideg volt a lesnél ...

Terülj, terülj asztalkám !
Avagy, dér ott, ahová nem süt be a nap ...



És megint csak azt mondhatom: Megérte odafagyni !












Téli Apaj

Karácsony után szabadságunkat töltöttük feleségemmel, és szerettünk volna elmenni egyet kirándulni, fotózni. Még sosem tettem látogatást télen Apaj pusztára, így remek alkalom nyílt bepótolni ezt. Összekötöttük a jót a hasznossal, és feleségemet ültettem a volán mögé, had gyakoroljon ország úton is, ha már frissen megszerezte jogosítványát még az ünnepek előtt. Telkünk felé vettük az irányt első körben, mert Apaj onnan csak 15 km. Megnéztük a csodás Duna holtágat, majd onnan irány a Kiskunság kapuja. Mehettem volna hajnalban, hogy a napfelkelte lángoló fényeivel fotózhassam az apaji pusztát, de akkor feleségem társaságát nélkülöznöm kellett volna. Nekem Ő többet ér a napfelkelténél, így emberi időben, úgy 09:00 körül indultunk. Télnek tél volt december 28-án, de hónak híre hamva nem volt. Cserében csípős hideg, és kegyetlen szél emlékeztetett a decemberi hónapra. Az apaji városháza felől mentünk be a területre, és meg sem álltunk a tavak közepén magasodó lesig. Az ott átélt élményeknek ad helyet ez a blogbejegyzés.


Erős szél taszította csilingelőn a jeget, a meghajló nádak tövéhez

 A tavakat tápláló csatorna vizén hattyúk napoztak

 Ludak repültek csapatban

 A világos kék ég, egész sötét kékben tükröződött vissza a vízen

 Magányos vízityúk keresgélt

 Békében tűrték ők is a hideget, szelet

 A műút mellett őzek próbálkoztak a táplálékszerzéssel

 A tavaknál 5 perc után

 csonttá fagyott az arcunk

 Próbáltuk meglelni ebben is a szépséget

 Alig volt élővilág

 Az ellenfény ekkor is szép

 Művészkeddéssel igyekeztem melegséget csempészni a szélbe

 Még itt sem keresgélt semmi parti madár

 A madárles másképp ...

 Csendélet

 Kietlen és zord ...

 Kifelé menet ellenfény

 Telefonnal

Mit mondhatnék ? Friss levegő volt :-)



Kirándulásnak, időtöltésnek, pont megfelelt, Utazásnak hasznos, és érdekes volt. Még közelebb kovácsolt minket a szél. A nagy fotókat itt napfelkeltében, vagy napnyugtakor lehet elkövetni. Sokszor jártam már itt fotóstársammal, mindenkor ennél lényegesen nagyobb eredménnyel, de ennek az alkalomnak nem is az volt a célja, hogy .... Egyszerűen csak megnéztük Apajt, hogy milyen is egy hideg, szeles téli napon.

Na de majd tavasszal !