Miután rendbe hoztuk a lebombázott és feldúlt madárlest, keserédes bizakodással látogattuk meg újra azt. Ez a poszt két alkalom képeit öleli fel. Hálás vagyok, hogy a természet visszaadta a gondoskodást, és megajándékozott minket szép fotókkal. Kicsit visszaállt bennem a világ rendje, és psilákoló lángként él bennem a remény, hogy eljön a béke a les körül. A felújítás után egy órán belül visszatértek az alapfajok, és a lombját még nem vesztett fa mögül jutó fényben készíthettünk pár kedves fényképet. Izgatottan dolgoztam ki a fotókat, és nagy örömömre tegnap, a totálisan nulla fényben megérkezett az a faj, melzet hosszú ideje vadászok, egy kultúrált kép elkészítése reményében. Egyszer - évekkel ezelőtt - mm-re pontosan ugyanoda, mint a régi lesnél, beszállt ez az izgága madár, és bár nem volt gyors záridőm a magas ISO ellenére sem, megszülethetett ez a fotó ...
2020-11-15
A kárpótlás jegyében
Barbárok támadása
Elhúzódik idén az ősz, viszonylag magas hőmérsékleteket mérünk. Ennek következtében a madarak találnak még elegendő táplálékot a szabadban, ami jó az ő szempontjukból, bár annó amikor én gyerek voltam, novemberben már komolyabb hidegek voltak, és bizony a hóval is kalkulálnunk kellett, az év ezen szakaszában. A madárlest felkészítettük, felújítottuk, friss vizet tettünk az itatóba, az etetőbe bekerült 15-20 kg fekete szotyi, a fára, és a közvetlen közelbe feltettük a cinkegolyókat, a mogyorót, raktunk ki vörös kölest is, mindenféle földi jót, ami csak beszerezhető. Rendeztük a les környezetét, magát a leskunyhót is, és készültünk, hogy lassan-lassan beindul az etetés. A "felkészítő hétvége" után, végignyomtam a munkahetet, alig várva a szombaton, hogy végre jó eséllyel fotózhatunk majd a lesnél. El is indultunk a madárleshez nagy izgalommal.
A kezdeti sokkhatás után, visszafojtva a mérhetetlen agressziót amit éreztem, elkezdtük a károk felmérését, felírtuk a teendőket, és (fotózás helyett) hazamentünk alkatrészekért, szerszámokért. Legyártottuk otthon amit kell, kidobtuk a szemetet, felszedtük a tisztítószereket, és visszamentünk a leshez, hogy helyreállítsuk.
Hogy mit adott a les, az már egy másik történet, a következő blogbejegyzésben olvasható.
2020-10-25
Madérles feltöltése, háttér javítása
Folytatván az előző bejegyzést, szeretném elmesélni, hogy miként szereztük be az etetőanyagot, az miből áll, megmutatom az etető feltöltését, és a fotók hátterét adó környezet rendberakását is. Jó érzés készülni a szezonra, mind a mai napig izgalommal várjuk, hogyan debütál a les az új helyen, az első őszi-téli időszakban. A hely egy park széle, annak nyugodt, elzárt területe. Gazdag a madárvilág, 30-40 fajra tippelek. A kérdés mindösszesen annyi, hogy kijönnek-e a madarak a park ezen szélére, vagy sem. Bízom abban, hogy az éhség, és a hideg keresgélésre sarkallja őket. Nekünk fontos volt az elzártság, hogy a lest (úgy ahogy) biztonságban tudhassuk, és az is, hogy amikor kivisszük a 120 liter vizet, 40 méterre autóval megközelíthessük azt. Ezek teljesülnek. A kérdés, hogy a lest látogató fajokat mennyire zavarja majd a szomszédban lévő ház, és hogy maga a les viszonylag nyíltabb helyen van (egy fa alatt). Ez a tényező azért fontos, mert így fényünk viszont van. Ha beviszem a lest az erdőbe, akkor az előbb felsorolt tényezők nem teljesülnek, melyk közül a legfontosabb a fény. Ha bent vagyok az erdőben, több a faj, de nincs fény, és megrongálhatják a lest ... Olyan ez mint a rekesz, záridő, ISO, EV kényes egyensúlya. Egyik a másik rovására játszik ... No akkor kanyarodjunk vissza a fő témánkhoz, mely az etetőanyagok beszerzése, és a háttér rendezése.

Cinkegolyó-mogyoró-dió fűzér, egy méter hosszan. EnergyMIX, Énekes madarak mix.

Az etető teljesen feltöltve, bele is ment a szotyis zsák fele.
Megfigyelve a les mögötti hátteret teljesen jók vagyunk. 20 métertől a végtelenig lombhullató fák vannak, illetve kivágott fák törzsei. A hátterünk jó. a Fényt szabadon kapjuk, reggel jobbról, délben hátulról, délután, koraeste pedig balról, azaz, a les északi tájiolású. Ez a leosztás jól szolgálja azt, hogy a lesben reggeltől estig fotózhassunk. Én ezt szeretem, annak ellenére, hogy sokan nyugatra tájolnak, az ellenfényes fotók érdekében. De az ellenfényes fotók csak ritkán, egy-egy alkalommal érdekesek, nekem többet ér, hogy egy szombati napon, ha a reggeli rossz idő délutánra napfényesé válik, még mindig kimehetek fotózni, hiszen van fényem. Nekem ez többet ér, mikor egész héten azt várom, hogy hétvégén kimehessek. Így van esélyem, ha nem reggel, akkor délután.
Viszont akadt egy kis probléma, nevezetesen az, hogy a bekerített terület, mely védelmet ad a közel 150.000 ft értékű lesnek, kerítéssel védett. A lest az erdős háttérhez közel kellett helyeznünk, de ott van 20 méterre a drótkerítés. Az, a fotókon a tág rekeszes háttérelmosásnak köszönhetően maradéktalanul eltüntethető, viszont a beton oszlopok látszanak. Erre találtuk ki azt, hogy a beton oszlopokat megfestjük MATT BARNA festékkel, így azok beleolvadnak az őszi-téli háttérbe, utánozva egy-egy fatörzset. S ha ez még mindig nem elég, akkor jöhet a 8x2 méteres AliExpresses álcaháló. Bár azt nem szívesen aggatom fel, a fent szögesdrótban végződő kerítésre, de ha nincs más, akkor majd okosan, és csak addig amíg ott vagyunk. Sajnos a 8 méter hosszúság sem fedi le, a fotózás irányában látható 20 méteres területet, de majd meglátjuk, mikor végre fotózhatunk. Annak idején, mikor tavasszal kitettük ide a lest (látható pár fotó erről, itt a blogban, és ebben a bejegyzésben is), megbizonyosodhattunk arról, hogy nem vészes a helyzet. Szóval dolgozunk, és alakítjuk a környezetet töretlenül.
Szóval nagyon várjuk azt, amikor a madarak igazán nekiállnak élelmet keresgélni, és kóborolni. Persze kell a képekhez fény is, de bízom benne, hogy jönnek a világos, fényes téli napok, és velük együtt érkeznek majd éhes vendégeink is ...
A madárles felkészítése
Idén nagyon elhúzódik a nyár, és az ősz is ímmel-ámmal közeleg. Nincs még igazán hideg ezen a napon sem, amikor írom és közzéteszem ezt a bejegyzést. Mi azért készülve az idei etető-szezonra, megtettük azokat az intézkedéseket, amelyek jó esélyt adnak a sikeres etetős lesezésre. Rendet raktunk, takarítottunk a les körül, beszereztük a kellékeket, etetőanyagot. Megfigyeltem, hogy a háttérben 15 méterre lévő drótkerítés elmosható a fotókon, de az azt tartó betonoszlopok csúnyán látszanak a fotókon. Erre megoldást kellett keresni. Mindamellet, hogy van egy 8x2 méteres álcahálónk, azért mégis csak úgy döntöttünk, hogy matt barna festékkel kicsit elvesszük az oszlopok halványszürke színét, hogy faoszlopnak látszóan olvadhassanak bele a háttérbe. Olyan ronda idő volt általában a hétvégeken (ma is), és annyira nincs még madár, hogy tesztfotóért ki sem mentünk a leshez. Vegyük akkor szemügyre, hogyan is készült fel a les, az idei fotós szezonra ...
Idén ez lassan jön el, de mi itt vagyunk.