Hosszú ideje nem telhet el úgy év, hogy feleségemmel ne menjünk el Apajra. Hagyomány ez már, de semmi esetre sem rutin. Évről évre hajt minket a kíváncsiság, miként is alakul az a gazdag csodavilág, amivel ott találkozhat a természetkedvelő ember. Úgy érzem, elmondhatjuk, hogy ismerjük már e tájat, tudjuk, hol mire számíthatunk. Korahajnal volt. 03:30-kor keltünk, és insultunk is gyorsan, hogy a napfelkelte már ott érjen bennünket. Sajnos nem volt biztos a fény, csak reménykedhettünk, hogy megnyílik az ég. Azért némely helyzetben volt elég ... Szeretném elmesélni, és megmutatni, milyen élményeket kaptunk azon a napon.
Váratlan meglepetés a Nagy goda
A felkelő nap fényében csodálhattuk a rengeteg vadvirágot ...
A főúton haladva találkoztunk a legelő, ébredező marhákkal
A tavak felé haladva gyurgyalagokkal találkoztunk
A helybéliek kialakítottak falat nekik, és annak környékén szedegettek a reggeli fényekben
Ébredeztek a szalakóták is
Kíváncsian figyelték az autót
Fácánkakas kotorászott az árok oldalában
A marhák pedig egykedvűen tették dolgukat a legelőn
A villanypásztoron tövisszúró gébics
és barázdabillegető melegedett az első fényekben.
A szürkemarha impozáns, méltóságteljes állat
A vizek felé vettük az irányt
Idén szembetűnően sokan vannak ...
A legkésőbb érkező, és legkorábban elvonuló madarunk a Kis őrgébics
A vizek környékén mindenütt ott van a szürke gém
Titkok kapuja ...
Szárazság büntett mindenütt, de itt tartja még magát a víz
A búbos vöcsök gyakori fészkelő errefelé
A terület egy része még le volt zárva, munkálatok is folytak a vizek körül. Elcsavarogtunk a hátsó tavakhoz, mert valami azt súgta: Menj, ismerd meg jobban a hátsó vizeket. Reménykedtünk is abban, hogy a sok halnevelő tó közül, valahol lesz egy sekélyebb, ahol találkozhatunk parti madarakkal ... Hatalmas élmény volt megtalálni a nádas rejtekében a leengedett vizet.
Itt, és beljebb csodákra találtunk
A pár centi mély vizben bóklászó Gólyatöcsre
"apraja, nagyja"
Kerestük helyünket, a jó fotós pozíciókat
Soha nem fotózhattam még Nagy godát
Közben érkeztek a fekete gólyák
Kanalas gémek
és a Nagy kócsagok
Találkoztunk Barátrécével is, ilyen fényekben :-)
A madárlesnél pihent meg,
a szinte állandóan repülő füstifecske
Kicsinyeiket vezették a Nyári ludak
Közelre engedett minket a Barázdabillegető
Megjelentek a cankók is a sekély vízeken
A lúdnak sürgős dolga akadt ...
A bíbic szorgalmasan keresgélt a fűben
Kifelé jövet összefutottunk a Kuvikkal
A Rozsdás csaláncsúcs hagyott időt fotózni,
még a villanypásztorra átröppenve is engedett néhány képet
Összefutottunk újra a Kis őrgébiccsel
Apaj másik részén inkább a Gyurgyalagok, bankák, sárgarigók, szalakóták, gólyák, vadgerlék mozognak. Izgalmas volt, mikor a fent felsorolt fajok, kakukkal kiegészítve, szinte 1 km2-es területen egyszerre képviseltették magukat. Nem is tudtam hirtelen, hogy merre menjek, melyik fajt preferáljam. A gyurgyalagos falnál egy kolléga fotózott lessátorban, ott nem akartam zavarni, így igazán jó gyurgyalagos fotók nem is nagyon születtek. Megnéztük inkább a környező nyílt területeket, ahol őzet és nyulakat zavartunk meg. Fülemnek csodálatos koncertet adott a huppogó banka, fejünk felet gyurgyalag sokaság prittyegett, a távolban vadgerle turukkolt, kakukkszó hallatszott, és a sárgarigók csodás éneke szólt. Számomra ezen hangok együttese, hatalmas élmény, teli jó izgalommal. Meg is indultam felkutatni a madarakat.
Megpihenő Gyurgyalag
Mérleghinta.
Távolról figyelt az őz, majd elszelelt
Bementem érte az akácosba, de csak az úton fotózhattam a vadgerlét
Lesz még ennél szebb kakukk fotó
Fehér gólya kereste táplálékát a magas fűben
Nem különben a Barna rétihéja is ...
Kevés fényben is gyönyörű a "gyurgyi"
"Kisebb súrlódás" :-)
"Megjöttem, kicsim !"
A banka is végig ott huppogott, aztán megtaláltuk, szokásosan a földön keresgélve
A közeli akácos szélén üldögéltek a Szalakóták, hol ketten, hol pár kört leírva a mező felett. Nem sikerült értékelhető képet készíteni róluk, mert még az autót sem nagyon tűrték, nem hogy azt, amikor kiszáll az ember az ágyúcsővel. Lefotóztam viszont a szememmel, az akác szélén hintárzó szalakóta párt. Ez az élmény nem kerülhetett be a blogba, de a szívemben hazahoztam magammal.
Apaj csodás, kegyes és bőkezű. Egy párórás csavargás során, engedékenyen ad bepillantást, a Kiskunság élővilágába.
Idén is nagy élmény volt ellátogatni oda.
