A katasztrofális nyári melegben élni nem volt kedvem, szabadidőmben csak a kerttel foglalkoztam, és a hobbi-rádiózással, melyeket nem befolyásolnak a durva fények, sem a kánikula. Pihent egy kicsit a fényképezőgép. Ahogy mérséklődött a nagy meleg, és megérkeztek a finomabb fények, nem tudtam visszafogni a vágyat, hogy újra halljam a zárszerkezet működését, hogy újra kimenjek a környékünkre megcsodálni, a már viszonylag jól megismert helyek élővilágát. Elindultam hát kedvenc területeimre, Szárra, Nagyegyházára, Vasztélyra, Csabdi és Óbarok környékére. Sok szép pillanatot kaptam ismételten, ahogy évről évre itt, az új környezetünkben. Érkezik az ősz, jönnek a színek. Összegyűjtöttem most ebbe a blogbejegyzésbe, a megörökített élményeket, melyeket örömmel osztok meg. Lássuk, mi lapult a memóriakártyán, nézegessük meg együtt az apró csodákat !
Ha türelmes az ember, egész közel kerülhet az egerész ölyvekhez
Távozása gyönyörű, ennek fenséges madárnak, ahogy a nagy teret uralja ...
Ahogy ehhez az őzhöz is, a borongós reggelen ...
Több percen át figyelhettem, viszonylag nyugodtan viselkedett
Hazafelé fotózhattam ezt a fiatal tövisszúró gébicset
nagy meglepetésemre ezt a vonulni készülő, idén kelt szalakótát is, Száron.
Induljunk Vasztélyra ! Kezünkben a telefon, vázon a 150-600 mm
Tájfotóra (itt) elégséges a telefon. A gépen készen kell állnia a nagytelének ...
Nem volt szívem itthagyni ezt a gyönyörű fasort ...
Ezen a kapun jönnek ki legelni a haszonállatok
Színes tarkaságuk, és a kolomp halk zengése, kellemes hangulattal nyugtatja az embert
Mindig megragadtak a hatalmas terek, s az azokon elférő temérdek élet
Íme a főkolompos ...
Itt, a Vasztélyra vezető úton ettem meg reggelimet
Szemben a kopasz fán pihent meg az öyv
Próbált arrébb bukdácsolni, mikor megunta szemlélődésemet ...
Aztán belefeledkeztem újra a táj szépségébe
a szemközti domb ezer színébe,
s a lábam előtt, ebbe a sorsa végét járó lila ökörfarkkóróba
Mígnem megérkezett ez a gyönyörű őz, könnyed szökellésekkel
Tőlem nem tartott, de a szemközti bokor előtt megtorpant
Nagyegyháza felé haladva tovább, az út mentén csodálhattam
ezt a világos sárgában pompázó fát. Megálltam, és percekig néztem ...
Nehéz figyelni az autóútra ...
Kedvenc vízem a környéken !
Amúrok hada napozott, fürdött az őszi napsugarakban
Az égen ragadozók köröztek
A legnagyobb meglepetés mégis ez a szarvas volt ott, a "mini-Toscanában"
Ezt az összeállítást. ezzel a Száron készült tájfotóval zárom.
Kedvenc évszakom az ősz és tavasz.
Ezek a színek végtelen örömöt adnak, az elfáradt léleknek.
Nincs még vége !
